Budapest, 2011. (34. évfolyam)
6. szám június - Csontó Sándor: Varázshegy az Állatkertben
és dr. Neuschloss Kornélnak az építési és technikai munkálatok felülvizsgálatára és ellenőrzésére. A park átalakításában és a régóta kívánt Pálmaház létrehozásában pedig Ilsemann Keresztély kertészeti igazgató vállalt szerepet. Azért, hogy a terület nagyobbnak tűnjék, és az állatokat a természetes élőhelyükre emlékeztető környezetben mutassák be, az elképzelések között szerepelt két műszikla megépítése is – ekkor „A” hegynek és „B” hegynek nevezték őket. A tervezéshez tizenkét makettet készítettek róluk, a kivitelezéshez pedig további részletesebb modelleket (a helyes arányok megállapításához az állatkert egészéről is készült makett). A műsziklák legfontosabb funkciója az volt, hogy a már akkor szűkösnek bizonyult területet optikailag megosszák, a bejárhatóságot hosszabbra nyújtsák. A látogatók a sziklák és a sikeres tájtervezés miatt sokkal terjedelmesebbnek érzékelték a kertet, mint amekkora valójában volt. „Valóságos művészet kellett ahhoz, hogy a terület közepén levő két magas, körülbelül 40 méter magas, sziklás hegyet felépíthessék abban a változatos formában, ahogy ezek most állanak (ezek a nagyterjedelmű hegyek egészében cementbetonból készültek, belül üresek s itt helyezték el láthatatlanul az állatok belső ketreceit), a Karszt szürke szikláit jellemző formában felépült mesterséges, kopott kőtömbök és sziklák között gyepes kis mezők, vízmosta szakadékok és barlangok vannak, melyek a körülfekvő sík területre levezetnek és ezzel természetszerűen összekapcsolják a sziklás magaslatokat. A másik hegy, melynek főleg mesterséges gránit és gneisztáblák alkotják a zömét, a tó közelében áll, melynek szintjét 2-3 méterrel lesüllyesztették és ez által is megváltoztatták annak egész környezetét, mely eddig bizony mesterkélt és igen kietlen volt.” (Magyar Építőművészet) A 34 méter magas Nagyszikla Végh Gyu la mérnök és Benke Gyula szobrászművész tervei alapján épült. A mészkőhegységet formázó „művet” az erdélyi Egyes-kőről készült fényképfelvételek és a Magyar Királyi Földtani Intézet szakszerű útbaigazítása alapján mintázták. Területe 4700 négyzetméter, belső tere 38.850 köbméter térfogatú volt. Vasbeton vázra épült cementbeton héjazatát úgy alakították ki, hogy az összkép valóban létező, természetes kőzetekre emlékeztessen. Három 10 BUDAPEST 2011 június A Nagyszikláról gyönyörű kilátás nyílt a főváros távolabbi részeire A kupolacsarnok eredeti faszerkezete korának műszaki újítása volt forrás: Kis Péter Építészműterme Kft. forrás: Krisztina antikvárium
