Budapest, 2011. (34. évfolyam)
6. szám június - Csontó Sándor: Varázshegy az Állatkertben
éven át folyamatosan 150-220 ember építette, akik közül ötvenen csak a zsaluzási munkákat végezték. Nyolcezer köbméter betont építettek be, a jobb formálhatóság eléréséhez a habarcsba disznószőrt kevertek. A 31,8 méter fesztávolságú centrális belső tér és a fölötte levő, felfüggesztett szerkezetű kupola akkoriban a maga nemében egyedülálló műszaki megoldást testesített meg. Magassága a nyakgyűrűnél elérte a 16,8 métert. Az ilyen típusú intézményekben egykor divatos műsziklákból Európában csak négy maradt meg: a hamburgi, a párizsi és a két budapesti. Ezek közül a mi Nagysziklánk a legtermészetesebb megjelenésű. Az újjászületett Állatkertről a Magyar Építőművészet 1912/11 -es számában Györgyi Dénes így számolt be: „.. elvitázhatatlan tény, hogy a mienkének van hangulata, valami különös hangulata és ezt a külföldiekében hiába keressük, mert ezek a kis épületek, ezek a téglából, fából, kőből épült cseréppel, zsindellyel, szalmával fedett kisebb-nagyobb épületek valóban szépek, művésziek, fiatalosan frissek, vidámak és − magyarok. Szóval eredetiek. És ez már valami...” Az építmény katedrális méretű belsejében kívánták kialakítani az Állatkertben elpusztult állatok preparátumainak múzeumát is. Az intézmény 1912-es második megnyitása után két évvel azonban kitört a világháború, és a „Zoológiai Múzeum” koncepciója megfelelő anyagi fedezet hiányában majd’ egy évszázadra lekerült a napirendről. De a hatalmas belső teret sokszor és sokféleképpen igyekeztek kihasználni. Volt itt például korcsolyapálya, pónilovarda is. Igaz, a leghosszabb ideig szénaraktárként és lomtárként működött. Időszalag – Életmúzeum Hamarosan valóra válik Lendl Adolf évszázados álma, a tervek szerint 2011 végére elkészül a szikla belsejében az egyedülálló hangulatú kiállítótér, amelynek köszönhetően közel háromezer négyzetméternyi plusz látványossággal bővül a kert. Az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló beruházás tervezett, teljes költsége nettó 1,2 milliárd forint, amelyben a Zsiráf- és a Bivalyház megépítése is benne van, s amelyhez a Fővárosi Állat-és Növénykert 100 millió, a Fővárosi Önkormányzat pedig 200 millió forintos önerőt biztosított. A létesítmény terveit az intézmény rekonstrukciójában a kilencvenes évek óta részt vevő Kis Péter építészmű terme készítette. A Varázshegy kiállítás tematikája az élet fejlődésének, lenyűgöző gazdagságának és az élővilág különlegességeinek bemutatása. Három szinten összesen tizenhét térre tagozódik, a hatalmas csarnoktól a szobányi helyiségig. A szikla különleges belső szerkezetének köszönhetően rendkívül változatos kiállítás-technikai eszközök, interaktív, ismeretterjesztő installációk és játékos feladatok teszik majd élményszerűvé a látottakat. Ide csak két bevilágítóaknán keresztül jut be természetes fény. Így a különleges fényviszonyoknak köszönhetően „teliholdas éjkertet” imitál a látvány. A mesterséges megvilágítás mindenhol pontszerű lesz, kiemelve az elvarázsolt kertben az adott tárgyakat. A parabolacsarnokban a látogatók feje felett egy húsz méter hosszú bálna modellje „úszik” más vízi lények társaságában. A közönség őshüllőkkel és ősemberekkel szembesülhet, benyúlhat egy T-rex szájába, jégkorszaki és marsi időutazáson vehet részt. Az óriási modellek mellett a mikrovilág megismerését lehetővé tevő kivetítős mikroszkópokon tanulmányozhatjuk az élővilág parányi lényeit. Az utat a Varázshegy felé azok a csodálatos öntöttvas 11 BUDAPEST 2011 június Az „A” szikla eredeti alaprajza a hozzá kapcsolódó épületekkel és kifutókkal Az új centrális kupolacsarnok terve a varázslatos 3D mozival forrás: Kis Péter Építészműterme Kft.
