Budapest, 2011. (34. évfolyam)
6. szám június - Csontó Sándor: Varázshegy az Állatkertben
Aki az utóbbi években nem járt az Állatkertben, az igencsak rácsodálkozhat számos látványos változásra: sorra nyerik vissza eredeti szépségüket a régi vagy már régóta nem létező épületek. Nemcsak tudatos rekonstrukció, hanem az építészeti-művészeti értékek és hagyományok megőrzése és továbbgondolása folyik. Persányi Miklós és munkatársai a legkorszerűbb elvek szerinti, egyedi atmoszférájú biopark-ökopark létrehozásán fáradoznak. Ez olyan ökológiai szemléletű modell, ahol egyazon földrajzi térségben vagy hasonló biotópban élő állat- és növényfajok egységben jelennek meg a látogató előtt. Nem mellékesen, az ezt célzó átrendezések közben a kert komplex kulturális intézménnyé alakult át. Folyamatos megújulás A felújítások bemutatását kezdjük Neu schloss Kornél csodálatos Elefántházával, melynek az első világháború alatt lebontott tornyát újból felhúzták, s a szép kilátóval vált újra teljessé a vastagbőrűek háza. A zseniális építészpáros, Kós Károly és Zrumetzky Dezső eredeti tervei szerint született újjá a Bivalyház és a Zsiráfház. A műemléki részletek mellett mindkét építmény a mai igényeknek megfelelően kialakított és felszerelt belső térrel és kifutó-együttessel egészült ki. A Nagyszikla délnyugati oldalán, a korábbi oroszlánbarlang helyén a gorillacsalád kapott az addigi kis kifutóhoz képest sokszoros területű, új férőhelyet. Nagy kertjüket termetes tölgyfa-rönkökből és deszkákból készült mászókák és pihenőhelyek gazdagítják. Az új medvekifutó kialakításakor összenyitottak három korábbi állattartó teret, így egy tágas, 420 négyzetméteres szabadkifutó és egy nagy terjedelmű medence is létrejöhetett a Nagyszikla oldalában, ahová bevackolták magukat a barnamedvék. A második világháború óta először mehetünk fel a hegyi ösvényekre, onnan gyönyörködve a rendkívüli panorámában. A rekonstrukciós program részeként épült meg újra a Nagyszikla oldalában a „Kóspáros” tervezte erdélyi, fazsindelyes Tejcsarnok is. Pesti szikla, erdélyi minta De hogyan került a csizma az asztalra, vagyis miként „nőttek” sziklák az Állatkert közepén? 1907 júniusában Budapest székesfőváros saját tulajdonába vette az intézményt, és elhatározta, hogy a leromlott és elavult együttes területén új bemutatótereket, épületeket, korszerű látványosságot teremt. A fejlesztésekre a törvényhatósági bizottság közgyűlése 1.788.000 koronát szavazott meg (amit a tervek elkészülte után 4 millióra emeltek), egyúttal megbízást adott dr. Lendl Adolf nak a zoológiai Varázshegy az Állatkertben Csontó Sándor Beszámoltunk már a Fővárosi Állat- és Növénykert Nagysziklájának ünnepélyes alapkőletételéről a BUDAPEST hasábjain. A műhegy palástja 2008-ban teljesen megújult, belsejében pedig nemrégiben kezdődött meg a különleges interaktív kiállítótér kiépítése. Dr. Persányi Miklós főigazgató tájékoztatása alapján foglaljuk most össze a fejlesztésekre és a Varázshegy-Életmúzeum részleteire vonatkozó információkat. 9 BUDAPEST 2011 június A felújított Nagyszikla ma is a leglátványosabb eleme az Állatkertnek fotó: Sebestyén László
