Budapest, 2011. (34. évfolyam)
5. szám május - Simplicissimus Budapestje
Mottó 2 A töredezett márványasztalok még Hunyadi Sándorra, Szomory Dezsőre és Rejtő Jenőre emlékeztek, de egyszer csak, hosszas pangás után, kezdtek visszaszivárogni néhányan a régiek közül: Kassák Lajos, Bokros Birman Dezső, Tamkó Sirató Károly és a kávéházakat falukutatói szenvedéllyel látogató Zelk Zoltán. Magukhoz vonzották a náluk némileg fiatalabb nemzedéket, Devecseri Gáborral, Kormos Istvánnal és még felsorolhatatlanul sok irodalmárral az élen, és azután a még náluk is fiatalabbakat, például Orbán Ottót, Ladányi Mihályt és Galsai Pongrácot. Lassacskán elmaradt a civil közönség, a kávéház belterjes tenyészetté varázsolódott, újságírók, képzőművészek, költők és filozófusok vitatták meg a kor nagy kérdéseit, elsősorban azt, hogy van-e esélye Rizibizinek Rózsalovaggal szemben az ügetőn. Regényes sorsú, szelíd leányok szolgáltak háttérként, a szerelem tisztességes és jóindulatú iparosai, akik innét indultak el a késő esti portyázásaikra. A felszolgálók a Kortársra és az Élet és Irodalomra fizettek elő, s a főpincérnél – a legendás Céh Lacinál - mindig lehetett kisebb kölcsönöket igényelni. A vécés néni Kolozsvári Grandpierre-t olvasott az illemhely előterében. KARDOS G. GYÖRGY A LUXOR KÁVÉHÁZRÓL (1997) Egy tér, amely megtelt Sok turista azt hiszi, hogy a „Kis királylány” már legalább egy évszázada üldögél a 2-es villamos korlátján, pedig Marton László bronzszobra csak 1990-ben került ide. Miközben a hazai kritikusok erősen vitatták az alkotás értékeit, a budapestiek és a turisták azonnal szívükbe zárták. Károly walesi herceg pedig annyira megszerette a bronz királylányt, hogy szert tett egy másolatra, később pedig meghívta a művészt Londonba, ahol egyéni kiállítást rendeztek a műveiből. Érdemes hátulról, a 2-es villamosról megnézni egyszer: a szobor onnan nem olyan édeskés, kétoldalt öv lóg le a leányka ruházatáról. Onnét igazi szobornak látszik, nem turistacsalogatónak. Egy másik, a „Békával incselkedő fiúk” az annalesek szerint 1896 és 1945 között már hosszan tartózkodott ugyanitt. Ez volt az első fővárosi pénzen emelt köztéri szobor. De aztán majdnem fél évszázadig a Dagály strandon kellett meghúznia magát, mert 1945-ben a teret Molotov térre keresztelték, s a közepére elhelyeztek egy szovjet repülős emlékművet, egy obeliszket, a tetején kis repülőgéppel, aztán valamikor a hatvanas években az obeliszket fogyaszthatóbbra cserélték, mintegy repülőtelenítették. Az eredeti, a régi szobrocska csak 2002-ben térhetett vissza. 2003 óta a Marriott sarkán hajlong William Shakespeare is, egy Ausztráliába szakadt magyar szobrász, Mészáros Andor (1900– 1972) művének másolata. Állítólag ez a világ egyetlen olyan Shakespeare szobra, amely színészként ábrázolja a költőt. Végül 2007-ben avatták fel „A kutyás lány” című kompozíciót, Raffay Dávid szobrász művét, amely ugyanabban az édeskés regiszterben született, mint a kis királylány. Nyugodtan kimondhatjuk: a tér megtelt. A Hangli-kioszk hűlt helye A Vigadó tér kis parkjának neogótikus öntöttvas kerítése Feszl Frigyes tervei alapján készült. A rendszerváltásig itt álló, fentebb említett hősi emlékműre még sokan emlékezhetnek. A Hangli-kioszkról viszont csak a hetven felettiek vagy a Klösz -fényképeket jól ismerők tudnak. A Vigadó téri kioszkot annak idején csak ideiglenesen engedélyezte a város (valóságos háború dúlt: az egyik tábor fűt-fát akart a terekre, a másik meg kávéházakat állított volna a terek közepére) – ennek ellenére a nevezetes kioszk csaknem hetven évig állott a helyén. Nevét első bérlőjéről, Hangl Már kusról kapta, aki Deák Ferenc pártfogásával jutott a nehezen megszerezhető kávés-engedélyhez. (Szobapincére volt Hangl a Haza Bölcsének, aki állítólag csak ez egyetlen egy alkalommal volt hajlandó valakinek a kedvéért protekciót gyakorolni.) Pillanatok alatt a Hangli lett a legnépszerűbb kioszk, árnyékba borítva az Erzsébet térit, a Várkert rakpartit, sőt a Szervita téri Hébét is. A legelőkelőbb közönség is igénybe vette a szolgáltatásait, a dézsába ültetett, nevezetes citromfák között. A bejárattól balra ült a főnemesség, a szökőkút körül a miniszterek és magas rangú katonatisztek, az előtér jobb oldalán a tőzsdei alkuszok (ahogy ma mondanánk, a brókerek). A kasztosítás a legkevésbé sem sértette az ide járó elitet, de amikor a publikum túl vegyessé lett, hamar megszületett a sláger: „Hej, hiszen minden liba / Eljárogat a Hangliba...” 1936-ban, amikor már téli-nyári café-restaurant volt (a Belvárosi kávéház gazdái, Rónaiék működtették), ismét ádáz viták kezdődtek a lebontásáról. Végül a vitára a háború, pontosabban az ostrom tett pontot. A szoborlap.hu dicsérete Simplicissimus négy dolognak is nagy rajongója: Budapestnek, a kulturális örökségnek, az internetnek és az új művészetnek. Ezért is örült, amikor néhány éve rábukkant e négy halmaz közös részére, a szoborlap. hu nevű közösségi (idegen szóval vebket tes, régies írásmóddal Web 2.0-s) portálra. Azt azonban elképzelni sem tudta, hogy ez a szemlátomást szabadidőben végzett hasznos tevékenység ilyen hatalmasra, ilyen élvezetesre nőhet. Most, öt év elteltével, a következő gigászi adatmennyiséggel dicsekedhet a portál 3.0-s verziója, „Magyarország legnagyobb közösségi alapon működő művészeti adatbázisa”: 12691 műlap – 73512 fotó – 3161 alkotó – 1100 település. Mert persze nem csak Budapesttel foglalkozik a lap. Sőt, egészen a közelmúltig nem is csak Magyarországgal. De Budapest 2903 műlappal dicsekedhet, a következő Pécs ennek csak egyhatodával. De mi is a szobor? A portál ezt a lehető legtágabban kezeli, ilyen alcsoportok szerint: katalogizálja (ezeket „alkotás jelleg”-nek nevezi): szobor • szoborcsoport • mellszobor • lovasszobor • térforma, plasztika • emlékmű • obeliszk • emlékkő • körplasztika • feszület • domborműves emléktábla • épületdísz • kompozíció • csorgó, díszkút, csobogó • ivókút • kútszobor • szökőkút • relief, dombormű • napóra • fríz • mozaik • freskó • sgraffito • secco • más murália • mobil • kopjafa • határkő • kerékvető • cégér • árvíztábla • kopogtató • egyéb • címer. Vagyis minden tartós műtárgy, hiszen még a három dimenzió sem feltétel... Nem is kell hogy létező legyen, hiszen gyűjti az elpusztult alkotások nyomait is. Külön listázza veszélyben lévőket. Azt nem is kell említeni, hogy az égvilágon mindenhogyan lehet 20 Simplicissimus Budapestje * *Mottó: „Nekem mondod, pestinek, hogy füle van a tepsinek?” – XX. század végi mondás BEVEZETÉS A KORSZERÛ SZNOB- ÉS HEDONIZMUSBA, VALAMINT AZ ALKALMAZOTT EMBERLESÉS TUDOMÁNYÁBA
