Budapest, 2011. (34. évfolyam)
4. szám április - Jolsvai András: Visszajáró LXXXV.
egy csillagvizsgáló távcsövet is felállítottak. Manapság egy ilyen komplexumot szórakoztató- vagy élményközpontnak neveznének. Pflum Györgyről a 2006-ban megjelent Magyar hangosfilm lexikon az ország egyik legrégebbi mozisaként emlékezik meg. Saját intézményét így hirdette a korabeli lapokban: „Pflum Mozgó vezet, műsora élvezet, magas nívó, alacsony helyárak!” A nézőteréről sikerült megmenteni három széket, amelyek ma a helytörténeti gyűjtemény kiállításán láthatók. A vállalkozó idővel a többi erzsébeti mozit is érdekkörébe vonta, hol tulajdonosként, hol bérlőként. Temesváron is ő hozta létre az első mozit társával, Ecker József fel. Fia, Pflum Tibor is továbbvitte az üzletet, neki film kölcsönző cége volt a belvárosban, egészen a negyvenes évek végén bekövetkezett államosításig. Pflum György testvére, Ilona szintén több mozit üzemeltetett: Soroksáron, Cegléden és Gyomán. A kertmozi a hatvanas évek második felében már nem működött, s a hetvenes években zajlott városrendezés keretében – sokak bánatára – lebontották. A Pflumházat azonban felújították, és védetté nyilvánították. Most Erzsébet Üzletházként él tovább. A Pesterzsébeti Múzeum Könyvei sorozat tizedik darabjakánt hamarosan megjelenik a „Fiam, mozit fogunk csinálni” című kötet, amely a család vállalkozásait és a moziiparba való bekapcsolódását, illetve az ennek köszönhető anyagi és társadalmi felemelkedésüket mutatja be. A könyvbemutató június 1-jén lesz a múzeumhoz tartozó Gaál Imre Galériában. ● 26 BUDAPEST 2011 április Tartsunk ujjunkat a kor ütőerén, menjünk el az Elvis térre. Tudom, tudom, hogy a végső pecsét még nem ütődött, de a szándék már deklarálódott, ilyen nevű tér pedig leszen Budapesten. Mi most az egyik pillanatnyi esélyest választjuk, az Üllői út és a körút sarkát. Amelyet hivatalosan Angyal István parknak hívnak tizenhat éve, de erről sem a helyiek, sem a pestiek, de még az illetékesek sem igen tudnak. (Külön bementem minden boltba, de csak csodálkozó fejcsóva volt a válasz. Az egyik patikus hozzátette: egyszer két rendőr kereste itt az Angyal István teret, de nem tudtunk segíteni.) Az olvasót tehát arra kérem, a végső döntés után helyezze el mai sétánkat a megfelelő helyre: vagy az Elvis téren jártunk, vagy az Angyal-parkban. Esetleg az Üllői út 39-43-ban. És imígyen elébevágva egy kicsit a históriának, ha szabad, javaslunk is. Tudniillik, hogy ha már, akkor egyszerűen csak Elvis tér legyen, az egy kiejthető, megjegyezhető sőt ragozható magyar szó, már hallom lelki füleimmel a jövendő nagy slágerét, valahogy így: „Ma moziba is elviszem, találkozzunk az Elvisen” meg ilyenek. Még ha nem is hajszálpontos családjogilag, így sokkal szerethetőbb. Arról nem is beszélve, hogy nincs ember, engem is beleértve, aki a Presley t le tudja írni helyesen. A ki ejtésről már nem is beszélve. (Névadásról jut eszembe, két fordulóval ezelőtt feltettem a kérdést, vajon honnan származik a Bíró utca neve. Gondolhattam volna, hogy nem általában kell az ilyesmit kérdezni, hanem konkrétan a Ráday úrhoz kell fordulni. Tőle érkezett a megoldás, miszerint az ottani telkeket akkoriban az igazságszolgáltatás különféle posztjain dolgozók vásárolhatták meg, s így az ott lakók foglalkozása után kapta nevét a Bíró és az Ügyész utca is.) Na, de dologra. A tér, amelyen állunk, voltaképp egy szabálytalan foghíjtelek az Üllői út meg a körút – mely Józsefből Ferencre vált itt – kereszteződésében. Öt-Visszajáró LXXXV. Jolsvai András Pflumék mozipalotája
