Budapest, 2011. (34. évfolyam)
4. szám április - HELY-TÖRTÉNET - Aradi Péter: Nagy Győry és Pflum, a hivatalnok és a vállalkozó
25 BUDAPEST 2011 április hiszen az itt látható tárgyak egy részét – életkortól függően – akár még maguk is használhatták egykor, vagy legalábbis találkozhattak ilyenekkel szüleik, nagyszüleik konyhájában. Főleg az ötvenes-hatvanas évek világát próbáljuk megidézni olyan használati tárgyakkal, amelyek ma már kevés háztartásban fordulnak elő. A fűszertartóktól és tarkedlisütőtől a sodrófán és a kézi kávédarálón át a szenes vasalóig és a csizmalehúzóig nagyon sok mindent elhelyeztünk itt. Vannak tejes- és aludttejes üvegek, régi éthordók, csatos és szódásüvegek, káposztagyalu, kézi habverő. A gyerekeket múzeumpedagógiai foglalkozások keretében ismertetjük meg a mintegy fél évszázados háztartási eszközökkel. A helytörténeti gyűjtemény egyik legérdekesebb része, a mozitörténeti kiállítás nem a Bocsák-villában, hanem az egykori Világosság mozi épületében lévő Rátkay-Átlók Galériában, a Klapka tér 48. szám alatt látható. Az 1940-es évek elején még hét mozi működött Pest(szent)erzsébeten, közel húsz esztendeje azonban már egy sem: 1992-ben a kerület utolsó filmszínháza, a Tátra is bezárta kapuit. Erzsébeten 1901-ben, az Ipar kávéházban és a régi Pflum vendéglőben került sor az első mozgóképes vetítésre. A Pflum név fogalom volt ott a huszadik század első felében, de a lokálpatrióták mind a mai napig ismerik és számon tartják. (A család Amerikában élő leszármazottai a közelmúltban hívták fel a múzeum munkatársainak a figyelmét arra, hogy a nevük hivatalosan két m-mel, Pflummnak írandó. Mivel azonban a korabeli plakátokon, szórólapokon, hirdetéseken a név betűje nem kettőzve szerepel, a cikkben én is ezt a változatot használom.) 1910-ben az akkor huszonnyolc éves Pflum György vállalkozó kedvű és kitűnő üzle ti érzékkel megáldott édesanyjával közösen megvásárolta a Török Flóris utca és a Kossuth Lajos utca sarkán fekvő kiterjedt telket, ahova – mivel korábban kitanulta az építészmesterséget, s addigra már több házat átadott a megrendelőknek Erzsébeten – még abban az esztendőben maga tervezte emeletes épületet húzott fel. „A ház földszintjén a nagyvendéglő, az emeleten lakások, s odalent, az L-alakú épület udvarán, a teret teljesen betöltve, novemberben megnyílt a Pflum Mozgó: erkélyes, modern mozi, ezerkétszáz személyes nézőtérrel” – írja Dalos László, a kerület szülötte, a 87. évében járó hírlapíró Az én Erzsébetem című, A Pesterzsébeti Múzeum Könyvei sorozat második darabjaként, 2004-ben megjelent kötetében. – Az újabb kutatások szerint azonban – pontosít Skaper Brigitta – a mozi éppen száz esztendeje, 1911-ben kezdte meg működését. „Az épület folytatásában a do dzsem, majd a vendéglő kerthelyisége, szaletlivel, táncparkettel, kuglizóval. Ennek a komplexumnak végső folytatása, dísze-fénye-koronája, egyenletesen lejtő nézőterével, óriási vetítővásznával: a kertmozi” – eleveníti fel emlékeit kötetének egy másik írásában Dalos László. Az 1922 júniusában megnyílt hatalmas, háromezer férőhelyes kertmozi Európa akkori legnagyobb ilyen intézménye lehetett. A kertmozi mellett volt a Dalos László által is említett kertvendéglő. – Csak ezen keresztül lehetett kijönni, ezzel ösztönözve fogyasztásra az előadásban megfáradt nézőket – avat be az élelmes vállalkozói megoldásba Skaper Brigitta. − Pflum György rendezett szüreti bálokat, és állítólag még pankrációt is. Újságcikkekből tudjuk, hogy télen sem hagyta a területet parlagon heverni: akkor korcsolyapályaként hasznosította. A moziteremben és a kertmoziban színházi előadások is zajlottak. A húszas évek közepén egy darabig működött az úgynevezett Pflum-park, amely a mai Vidámparkhoz hasonló szerepet töltött be, körhintával, dodzsempályával. Amikor ez megszűnt, néhány dodzsemet „átmentettek” a Pflum-házba, ahol egy időben még A legendás főjegyző emlékét őrzi a múzeumi dolgozószoba Ötven éve így festett a konyha Erzsébeten
