Budapest, 2011. (34. évfolyam)
4. szám április - HELY-TÖRTÉNET - Aradi Péter: Nagy Győry és Pflum, a hivatalnok és a vállalkozó
A mai Pesterzsébet területét az 1860-as években még Gubacsi pusztának nevezték, de 1870-ben, amikor már több százan laktak itt, Erzsébet királyné engedélyével fölvették az Erzsébetfalva nevet, a szomszédos telep pedig, ahol szegényebb gazdálkodók éltek, Kossuthfalva lett. Akkor még mindkét település Soroksárhoz tartozott, és csak a század végén, 1897-ben szakadtak el tőle, amikor is Erzsébetfalvaként egyesülve önálló nagyközséggé alakultak. Közel egy század múltán aztán Soroksár „törlesztett”: az 1992-es helyi népszavazás eredményeképpen 1994-ben elvált Pestszenterzsébettől, és Budapest XXIII. kerületeként önállósult. Igen, Pestszenterzsébettől vált el, ugyanis akkor éppen ismét így hívták. De haladjunk sorjában. A nagyközség 1924-ben, Pesterzsébet néven várossá lépett elő. Ám nem sokáig viselhette ezt a nevet: 1932-ben, Árpád-házi Szent Erzsébet emlékezetére, Pestszenterzsébetre keresztelték át. A második világháború után visszakapta eredeti nevét, majd a rendszerváltáskor megint betoldották elnevezésébe a „szent”et. 1999-ben harmadszor is át kellett írni a feliratokat – vagy elővenni a régieket: a kerületet azóta újfent Pesterzsébetnek hívják. Talán most már így is marad. A múzeum a nyolcvanas évek közepén költözött be az 1906-ban épült, neogótikus Bocsák-villába, a Baross utca 53. szám alá. Bocsák Antal helyi építész munkája, aki családjával ott is lakott, egészen az épület 1948-as államosításáig. A helytörténeti kiállítás 2005-ben, majd tavaly novemberben is megújult, s a múzeumon belül egy nagyobb termet foglal el. A tárlat egyik főszereplője Nagy Győry István, aki 1898-tól 1924-ig Erzsébetfalva főjegyzője, 1924-től 1931-es nyugdíjazásáig Pesterzsébet helyettes polgármestere volt. A köztiszteletben álló hivatalnokról azt mondják, déltájban, amikor végigsétált a főutcán, „fogadóórát” tartott: bárki megszólíthatta ügyes-bajos dolgaival. Népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint hogy a nyugdíjba vonulásakor rendezett ünnepi díszgyűlésen a város díszpolgárává választották, és róla nevezték el az akkori Csillag utcát. Még hosszú ideig sétálhatott a nevét viselő utcában, mert igen magas kort ért meg: 97 évesen, 1963-ban hunyt el. A kiállításon két hivatali díszruházata látható, illetve egy díszesen faragott bot a monogramjával és „A háború emlékére” felirattal, az első világháborúra utalva. Oklevelek, iratok, fényképek egészítik ki a hozzá kapcsolódó anyagot, és berendeztek egy dolgozósarkot is, olyan íróasztallal és irodai kellékekkel, amilyeneket ő is használhatott. Külön egység a teremben a konyha. – Ezt a részt kedvelik leginkább a látogatók – hívja fel a figyelmünket Skaper Brigitta muzeológus, a kiállítás egyik rendezője –, Nagy Győry és Pflum, a hivatalnok és a vállalkozó A pesterzsébeti gyűjtemény Aradi Péter Erzsébet – sokan ma is így emlegetik Budapest XX. kerületét. Joggal, hiszen csaknem másfél évszázados története során – a Tanácsköztársaság rövid intermezzójától eltekintve – nevének ez volt az egyetlen állandó eleme. Más környező településekhez hasonlóan 1950. január 1-jén csatolták Budapesthez, Soroksárral együtt, és a következő évben Budapest első ilyen, peremkerületi intézményeként már létre is jött a Pesterzsébeti Múzeum, amelynek alapját voltaképpen egy iskolai helytörténeti gyűjtemény adta. 24 BUDAPEST 2011 április HELY-TÖRTÉNET Az 1906-ban épült Bocsák-villa
