Budapest, 2011. (34. évfolyam)
4. szám április - Gács János: A nyócker csillagai
A Beyond Budapest sétákat 2007-ben kezdte szervezni két vállalkozó szellemű és kreatív fiatal, Baglyas György és Domján Manó (utóbbi név mellé egy kedves fiatal hölgyet képzeljenek), akik fejükbe vették, hogy méltányos térítési díj ellenében feltárják szűkebb pátriájuk rejtett értékeit a várost mélyebben, a szokásos sablonokon túl is megismerni vágyó hazai és külföldi közönség előtt. A kezdeményezés sikeresnek bizonyult, elindítói sorra nyerték el az elismeréseket, legutóbb 2010-ben Józsefváros önkormányzata Józsefváros díjjal tüntette ki őket, s ami legalább ilyen lényeges, az immár háromféle tematikus sétára is mindig összegyűlik 25-30 résztvevő. A túravezetők száma is gyarapodott, a mi csoportunkat Bálint Anna vezette ked vesen és felkészülten. A séta a Gutenberg térről indul, de mielőtt nekivágnánk, vezetőnk néhány mondatban összefoglalja a zsidóság csaknem kétezer éves (bár nem folyamatos) budapesti és Budapest környéki jelenlétének bizonyítékait, az Esztergomban és Aquincumban talált, menórát (hétágú gyertyatartót) ábrázoló sírkövektől a középkori krónikákig, amelyek beszámolnak róla, hogy Mendel zsidó prefektus, a budai közösség elöljárója és kísérete karddal az oldalán, lovon (!) vett részt Mátyás és Beatrix es küvői díszmenetében. Megtudjuk, hogy a 19. század végén a városrész zsidó iparosai a Sándor (ma Bródy Sándor) utcai Régi Képviselőház (a mai Olasz Intézet) dísztermét bérelik ki egyleti bál céljára. Néhány lépés, és máris az 1877-ben alapított Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem épülete előtt állunk, amely a világ legrégebbi folyamatosan működő ilyen intézménye. Freund Vilmos és Kolbenmeyer Ferenc tervei alapján épült, s az első vi lágháború végén hozzácsatolták a József körút 27. szám alatti négyemeletes bérházat, melyen ma is látható Freund József és neje alapítványának táblája, mivel ennek az óbecsei (azaz bácskai) földbirtokosnak a hatszázezer koronájából vásárolták meg az épületet a Rabbiképző menzája és internátusa számára. Megtudjuk, hogy a neológ (azaz a beilleszkedést pártoló) szellemű főiskola megalapításához szükséges összeg abból származott, hogy Ferenc József visszaadta a magyar zsidóságnak az 1848-49-es szerepvállalásáért a közösségre hadisarcként kivetett összeget. (Fel is vette az intézmény az uralkodó nevét.) Könyvtára a világ egyik legrangosabb e tárgyba vágó gyűjteménye, amelynek háromezer értékes kötete csak 1989-ben (!) került vissza Prágából, ahová Adolf Eichmann vitette el azokat. Az egyetemen természetesen zsinagóga is működik, a józsefvárosi három egyike. Kis utcákon haladunk kelet felé, vezetőnk felhívja a figyelmünket azokra az épületekre, amelyekben valaha pászkasütő műhely vagy kóser élelmiszerbolt működött, sőt jóvoltából megkóstolhatjuk a pészahi ünnep jellegzetes ételét a pászkát (kovásztalan kenyeret, maceszt) is, amely az egyiptomi kivonulás utáni sivatagi vándorlásra emlékezteti a közösség tagjait. Betérünk egy Fecske utcai ház udvarára, ahol a folyosó színes ablaküvegei, s ajtókon látható Dávid csillagok emlékeztetnek a holokauszt előtt a házban működött kis imaházra, s a hajdani lakókra. Máris a Nagyfuvaros utcában vagyunk. A 19. század végén a Galíciából érkező bevándorlók a közeli Józsefvárosi Pályaudvarra, a MÁV első budapesti pályaudvarára érkeztek, s a környék piacain (például a Teleki térin) igyekeztek maguknak pénzkereseti forrást találni. Erre emlékeztetnek a védett Nagyfuvaros és Kisfuvaros utcanevek. A Nagyfuvaros utca 4. szám alatt A nyócker csillagai Gács János A Beyond Budapest programsorozat részeként, a Bálint Zsidó Közösségi Házzal közös szervezésben, a Nyócker csillagai címmel mutatják be avatott hozzáértők a Józsefváros zsidó emlékeit, legközelebb április végén és májusban. 14 BUDAPEST 2011 április Emléktábla hirdeti, hogy ebből a Népszínház utcai csillagos házból törtek ki a lázadó fiatalok
