Budapest, 2011. (34. évfolyam)
4. szám április - Győr Attila: Aláírásra várnak
sát korábban annak „szocreál” volta miatt utasította el az illetékes miniszter. Mára azonban, hála a korszak templomépítészetét tárgyaló konferenciáknak, illetve a KÉK Szabó Istvánról szóló kiállításának, politikai szempontok nem állhatnak a kiemelkedő építészeti érték műemléki védelmének útjába. A templom terébe lépőnek, aki megtapasztalja a nyersbeton felületek erejének és az üvegfalak pompájának transzcendentális harmóniáját, nem lehet kétsége az építészeti érték és a védelem jogossága felől. Indóházaktól a Margitszigetig A KÖH és a MÁV között márciusban aláírt, példaértékűnek tekinthető megállapodás első eredményét jelentheti a most védelem alá rendelendő négy vasúti objektum. A főváros első vasútállomása, a Józsefvárosi Pályaudvar műemlékké nyilvánítása csak megkésettsége miatt meglepő, a kelenföldi indóház értékét viszont korábban szakmai körökben is erősen vitatták. A két hatalmas budapesti MÁV szerelőtelep, az Istvántelki Főműhely és az Északi Járműjavító Kőbányai úti épületegyüttesének viszonylatában pedig a védendő épületek számának maximalizálására, illetve a fenntartható hasznosításra való törekvés kiegyensúlyozása jelentette a tárgyalások legnagyobb nehézségét. Most ezek is a védelem ernyője alá kerülhetnek. E rövid, tallózó összefoglaló már csak terjedelmi okokból sem számolhat be minden tételre kiterjedően a közeljövő „új” budapesti műemlékeiről. De legalább jelzésként fontos megemlítenünk, hogy ennek az ötvenegy háznak a műemlékké nyilvánításával tovább folytatódik a belvárosi épületállomány értékleltárak alapján kiválasztott legfontosabb elemeinek (húsz épületnek) a megmentése, hogy újabb kilenc palota vagy villa válhat műemlékké a világörökségi Andrássy útról, hogy történeti kert lesz a Margitsziget zöldfelülete, és hogy műemléki jelentőségű terület lehet a Wekerle-telep teljes területe. ● 6 BUDAPEST 2011 április A Wekerle-telep légifelvételen Istvántelki Főműhely fotó: Sebestyén László
