Budapest, 2011. (34. évfolyam)
4. szám április - Győr Attila: Aláírásra várnak
lomként és hivatalként, valamint fővárosi fenntartású nevelőotthonként működik. Az Országház tervezője, Steindl Imre viszonylag kevés alkotását hagyta az utókorra, valamelyes kárpótlás ezeknek az épületeknek kivételes színvonala. Az Állatorvos-tudományi Kar pavilonokból (úgynevezett „kóródákból”) álló együttesének neoreneszánsz téglaarchitektúráját a szokványos elemek mellett állatfejes tondók, a nagy természettudósokat és az állatorvoslás hasznos eszközeit ábrázoló Zsolnay-kerámiák díszítik, a motívumokból még a kovácsoltvas-kerítésre is jut. Vágó József két védelemre szánt épüle te közül a Munkácsy utca 19. szám alatti érdemel külön figyelmet. A villát Schiffer Miksa, a Schiffer Építési Vállalat egyik tu lajdonosa építtette 1910-12-ben. A házat az teszi izgalmassá, hogy belső díszítésében jelentős művészek egész sora (Kernstok Károly, Iványi Grünwald Béla, Rippl-Rónai József, Csók István, Fémes Beck Vilmos, Kisfaludi Strobl Zsigmond) vett részt. Medgyaszay István életművének leg jobb darabjai közé tartozik a TÉBE Bank 1939-ben tervezett épülete (V., József Attila utca 12.). Az összetett funkciójú székház a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TÉBE) Országos Nyugdíjpénztárának palotája. A földszintet és a félemeletet ösz szefogó, körbefutó, légies üvegportálok felett az emeleti szinteket burkoló kőfelület súlyosságát honfoglalás-kori motívumokkal enyhítették és díszítették. Márványburkolat, kazettás vasbeton mennyezet, látványos világítótestek adta belső eleganciáját máig őrzi, de a teljes pompához szükség lenne a lépcsőház pofafalairól a közelmúltban ellopott nagyméretű fémszobrok mielőbbi pótlására. Az egykori Ipari Anyaghivatal klasszicizáló modern stílusú épülete Janáky István és Szendrői Jenő tervei alapján 1942-ben nyolc hónap alatt épült fel a napóleoni háborúk idején emelt vízivárosi Három Nyúl kaszárnya helyén, amely egy 1689-ben nyílt kocsmáról kapta becenevét. Hatalmas téglahomlokzatával a Fő utca melletti, játszótérrel és benzinkúttal tarkított Nagy Imre térre néz. A második világháború után előbb a Könnyűipari Minisztériumnak, majd az MTESZ székházának adott otthont. A szép középület az utóbbi időben egyre nagyobb és teljességgel indokolt megbecsülésnek örvendő Janáky fővárosi főművének tekinthető. A Kádár-kor szakrális építészetének Csaba László mellett Szabó István a leg nagyobb alkotója. A Farkasréti temető kápolnájaként szolgáló impozáns temploma 1973 és 1977 között csak a második világháborúban elpusztult templom helyreállításaként épülhetett meg. Jól jelzi a korszak egyházpolitikájának ambivalenciáját, hogy művéért Szabó 1978-ban Ybl-díjat kapott. Az alkotás később sem került ki a politika csapdájából: védetté nyilvánítá-5 BUDAPEST 2011 április Az MTESZ Fő utcai székháza Szent István tér 3. fotó: Sebestyén László
