Budapest, 2011. (34. évfolyam)

4. szám április - Győr Attila: Aláírásra várnak

éjszakába a homlokzatot díszítő szintén értékes neonreklám). A földszintes kis üzletek elbontásával létrejött téren emelt, fehér kőburkolatú, belül oszlopos átrium­mal alakított épület terveit 1952-ben Rá ­kos Pál készítette. A 20. század közepén Újpestnek még tipikusan falusi arculata és hangulata volt, az áruház felépítése in­dította el szimbolikusan az urbanizációt, mögötte hatalmas lakótelepek emelked­tek ki aztán a földből. Híressé mégsem ez tette, hanem a másodpercenként huszon­négyszeres attrakció: 1952-ben itt forgatták Latabár Kálmán főszereplésével az Állami Áruház című filmvígjátékot. Klasszikusok felfedezése A miniszteri tollvonásra váró dokumen­tum tételeit vizsgálva kiolvasható a javas­latokat összeállítók szándéka, hogy a ki­emelkedő jelentőségű klasszikus alkotók munkáit szép sorban be kell végre vonni a védelem körébe. Lechner Ödön két korai és egy kései, a megszokottól eltérő stílusú épülete mutatja legszebben a fenti (Gerle János javaslatai segítségével alakított) vé ­detté nyilvánítási stratégiát. A szárnyait bontogató mester (még Pártos Gyulá val közös vállalkozása idején) 1873-ban emelte a Szent István tér 3. szám alatti, a Bazilika építészeti hátterét jelentő neoreneszánsz lakóházat (különösen szép lépcsőházának pilléres megoldása, és különösen csúnya a pár év előtti emeletráépítés), 1873-74-ben pedig Kecskemét város megbízásából ter­vezett bérházat a Veres Pálné utcában (a 9. szám alatt). Utóbbin is a neoreneszánsz megszokott elemeit alkalmazza, de a hom­lokzat szoborfülkéiben Magyarország s a kiskunsági város történetében és kultú­rájában fontos szerepet játszó személyek faragott másai sorakoznak Lél és Ond ve ­zérektől Hunyadi Mátyás on át Katona Jó ­zsefig. A városra utaló elemek máshol is hangsúlyosak az épületen, ilyen például a főbejárat feletti erkély sarokoroszlánjai által tartott S.P.Q.K. (Senatus Populusque Kecskemetiensis) felirat. Nem messze ide, az Irányi utca 15. szám alatt áll Lechner Ödön egyik utolsó munkája. Az 1910-ben Vermes Gyula megbízására emelt házon Lechner a szecessziós formakincs mellett újszerű technológiai elemet is alkalmazott: a szegecsek által rögzített műkőlapokkal burkolt homlokzati síkot. Az alkotás Lech­ner Ödön reagálásának tekinthető Otto Wagner építészetére, különösen a bécsi Postsparkasse hasonló burkolási techni­kájú épületére, amelynek homlokzatán visszafogottan szerepelnek a szecesszi­ós elemek. Más nagy építészek műveinek egész ar­madája is várakozik a kedvező széljárásra a védés most előterjesztett dokumentáci­ójában. Ybl Miklós szinte teljességgel is ­meretlen műve például: az újpesti Claris­seum. A gróf Károlyi Sándorné Korniss Klára grófnő által 1870-ben alapított Első Budapesti Gyermekmenhely Egylet ist­vántelki fiókintézete és kápolnája a Káro­lyi-család segítségével 1882-88-ban épült a korszak legnépszerűbb alkotójának tervei alapján. A nagyméretű telken szabadon áll az egyemeletes, közelítőleg U alakú épít­mény, az U alak öblében homlokzati tor­nyos, romanizáló bélletes kapuval nyíló templomépülettel. Jelenleg plébániatemp-4 BUDAPEST 2011 április Irányi utca 15. József Attila utca 12. fotó: Sebestyén László fotó: Sebestyén László

Next

/
Thumbnails
Contents