Budapest, 2011. (34. évfolyam)
4. szám április - Győr Attila: Aláírásra várnak
Anker-ház. 1908-1910 között épült Alpár Ignác 1907-ben készített tervei alapján. A bécsi székhelyű Anker Biztosítótársaság építtette, irodák, üzletek, lakások kaptak helyet a belső utcával elválasztott két épületben. A palotát már megépülésekor is sok kritikával illették, leginkább főhomlokzatát és tömegalakítását érte számos bírálat. Mára építészettörténeti megítélése megváltozott, az alaprajz újító megoldását még a korszak magas színvonalú építészetében is kiemelkedőnek tartják. Technikatörténetileg is jelentős, hiszen az 1900-as évek elején ilyen hatalmas építmény esetében ritkaságnak számított a vasbeton alkalmazása. A magyar modernizmus mesterművei A miniszteri aláírás más, az egyetemes építészettörténetben is jegyzett főművekkel gazdagítja majd a jegyzéket. A Baba utca 14. szám alatti villa a magyar modernizmus egyik legfontosabb, nemzetközi szempontból is kiemelkedő alkotása, a korszakkal foglalkozó szakkönyvek, albumok állandó illusztrációja. A háromszintes, lapostetős, körpilléreken nyugvó íves terasszal kialakított ház Fischer József tervei szerint készült 1941-42-ben Járitz István autóal katrész-kereskedő megbízásából. Alkotója a CIAM-CIRPAC szerveződés Molnár Farkas mellett legfontosabb magyar al kotója, Budapest háború utáni újjáépítésének vezetője. A szakirodalom szerint a mű a nemzetközi modernizmus könnyedebb, levegősebb, dogmáktól mentesebb vonulatához tartozik, alkotójára Hans Scharoun és Heinrich Lauterbach organi kus építészete, illetve Le Corbusier pári zsi egyetemi svájci pavilonja hathatott. A villát államosítása óta kórházként használják, keletről szárnnyal bővítették, belsejét részben átalakították, ám sok értéke (mozaikpadlója és részben bútorzata is) fennmaradt. Remélt rekonstrukciója után a Járitz-villa a modern építészet szerelmeseinek zarándokhelye lehet. Sokkal nagyobb léptékű rekonstrukcióra szorulna a korszak másik, szintén védelemre felterjesztett, kevéssé ismert főműve, a Vadász utcai úgynevezett Üvegház. Előzménye az ifj. Weiss Gyula és fiai cég által 1896-ban alapított táblaüveg-nagykereskedés székháza, amely 1933-ban leégett. Újjáépítésével Kozma Lajos t bízták meg, aki a homlokzatot fehér márványüveggel borította: sokféle építési üveget, üvegtéglát, drót-, katedrál- és ornamentüveget, valamint vastag szerkezeti öntött üveget alkalmazott a felületen, de a belsőben is üvegelemekből készült (s jórészt ma is megvan) az áttetszően légies lépcsőház. Az épület közhasználatú nevét is a szerkezeti-anyaghasználati bravúroknak ez a sora inspirálta. 1944 júliusától itt működött a budapesti Svájci Követség speciális osztálya, amely a konzul, Carl Lutz ve zetésével nyolcezer magyar zsidó család számára vállalta a német kormány által engedélyezett kivándorlásukhoz szükséges dokumentumok kiállítását, s így megmentésüket. Az épületet és az üvegkereskedést az 1950-es években államosították, homlokzatát átalakították. A felújított Járitz-villát meglátogatni szándékozók biztosan örömmel kerülnének errefelé is értékkereső sétájuk során a helyreállított szépségében pompázó Üvegház kedvéért. A szocialista realizmusnak mind építészeti, mind ideológiai értelemben vett főműve az újpesti egykori Állami Áruház (ma az „Újpesti Áruház” nevet metszi az 3 BUDAPEST 2011 április A Baba utcai villa építése évében Újpest első nagyáruháza
