Budapest, 2011. (34. évfolyam)
4. szám április - Győr Attila: Aláírásra várnak
Kerületeket köt össze szimbolikusan és valóságosan a legkülönlegesebb: több éves vita után műemlék lehet a Duna rakpartja. A téma kutatója, Kolundzsija Gábor sze rint a kínai nagy fal után a világ második legnagyobb kiterjedésű műemléke volna. Ehhez a minősítéshez persze lehetne pár szava Hadrianus falának vagy akár a most ugyancsak jelölt bakonyi magasvasútnak, de ennek a státusnak a kimondása mindenképpen szokatlan a hazai gyakorlat történetében. A Reitter Ferenc és Hie ronymi Károly vezetésével, a leggyorsabb ütemben 1871 és 1875 között kiépült rendszer teljes hossza (a modern szakaszokkal együtt) 21 kilométer, ebből kerülne védelem alá az építészeti szempontból érdekesebb rész, a margitszigeti védművekkel együtt összesen 17 kilométer hosszúságban. A Margit híd melletti rakpartszakasz átépítésének szomorú tapasztalatai után a műemlékvédelmi szerepvállalás szükségességét ebben az esetben nem igazán lehet megkérdőjelezni. Talán meglepő, de csak most lesz műemlék az egyik legismertebb pesti épület, a Deák tér fölé magasodó, historizáló stílusú Aláírásra várnak Félszáz budapesti épületet nyilváníttatna műemlékké a KÖH Győr Attila Újabb száznyolcvan építészeti érték műemlékké nyilvánítását kimondó rendelet vár aláírásra a nemzeti erőforrások miniszterének íróasztalán. Utoljára 2009-ben, az − akkor még − oktatási és kulturális miniszter nyilvánított műemlékké arra érdemes épületeket. Az azóta eltelt két évben az illetékesek új jogi formát kerestek a műemléki státusz kimondására, még (utóbb alaptalannak bizonyult) alkotmányos kifogások is felmerültek. Az idő azonban azt bizonyítja, hogy nincs jobb megoldás az egész Európában használatos miniszteri rendeletnél. A szignálást remélő tételek között szép számmal találhatók budapestiek, arányuk jelzi, hogy ezek az értékek sérülékenyebbek, veszélyeztetettebbek, ugyanakkor jobban szem előtt is vannak a vidékieknél. 2 BUDAPEST 2011 április Az Anker ház fotó: Sebestyén László MTESZ
