Budapest, 2011. (34. évfolyam)
3. szám március - Nagy D. Sándor: A száz éves legyező
várócsarnokkal. A IV. emeletre bérlakások kialakítását tűzték célul, az udvarban egy különálló egyszintes épületbe pedig úgynevezett „vízgyógyintézetet” terveztek. A pályázati kiírás azon túl, hogy pontosan megszabta, melyik emeletre kívánják elhelyezni az egyes szervezeti egységeket, azt az elvárást is kiemelte, hogy a koncepciónak az intézmény további terjeszkedési igényeit is ki kell tudni elégíteni, ha úgy hozza a sors. A Magyar Építőművészet című rangos szakfolyóirat 1911. évi 4. száma adott hírt arról, hogy a pályaművek sorsáról a Magyar Mérnök és Építész Egyesület bírálóbizottsága 1911. február 14-i ülésén hozta meg a nem éppen könnyű döntést. A műítészek testülete – Vanczák János elnök, Somló Emil, Mann József, Szik lai Zsigmond, Friedrich Vilmos, Miklós Ede, Rothenstein Mór, Kiss Adolf és a jegyzőkönyvvezető Jónás Zsigmond – az első díjat egyhangúlag Komor Marcell és Jakab Dezső Munkásvédelem jeligéjű ter vének szavazta meg. A második legjobb – szintén egyhangú támogatással – Mes singer Alajos pályaműve lett (Akarat), a harmadik helyezett Bőhm Henrik és He gedűs Ármin Dolgozunk című dolgozata 5:3 arányban nyerte el az építészeti zsűri tetszését. Ezen felül a bizottság megvásárolta Vágó László és József , Reiss Zoltán, valamint Molnár Ferenc terveit. A díjak odaítélésénél a zsűri a feladat fentebb említett nehézségeit is figyelembe vette, emellett úgy látta „...egy pályaterv sem tüntet fel oly megoldást, amely lényegesebb változtatás nélkül képezhetné a kiviteli terv alapját”. A Munkásvédelem jeligéjű nyertes pályamű értékelésénél kiemelték a ma is impozáns, tágas segélyezési várócsarnokot, a tágas és kényelmes bejáratokat, a főlépcsők ügyes elhelyezését és „az épület rendeltetésének megfelelő”, művészi jellegű homlokzatot. A zsűri tagjai nem tartották szerencsésnek ugyanakkor a rendelőintézet III. emeleten való elhelyezését. A megvalósításra ezután kiírt újabb, szűk körű pályázaton Hauszmann Alajos , a neves építészprofesszor döntése alapján végül is Komor és Jakab kapta az épület megtervezésére szóló megbízást. Az irodaház felépítéséig különböző okok miatt többször is változtattak az eredeti terveken, de a telek adottságait ügyesen kihasználó, legyezőszerű alaprajz megfelelő kiindulópontnak bizonyult. A rendelőintézet, az Ambulatórium végül külön épületszárnyat kapott, a vízgyógyintézetet sem az udvarban, hanem az alagsorban 36 BUDAPEST 2011 március A módosított Fiumei úti homlokza, 1912 Székház első szárny, 1912
