Budapest, 2011. (34. évfolyam)
3. szám március - ÖRÖKKÁVÉ - Zeke Gyula: Picasso Point
és két hentesüzlete volt a századelőn és a két világháború közt Rákosszentmihályon, melyeket 1926-ban született édesapja egészen az államosításokig vitt tovább. Ezután aktív éveiben tanított még a Maglódi úti Vendéglátóipari Szakközépiskolában, és vezette a Majakovszkij utcai, egykor oly neves Halló Bárt is. Ő maga eddig a Hotel Expoban, az Első Pesti Rétesház és Kávéházban és a Merlinben dolgozott, személye így komoly szakmai nyereség az új Picasso Point számára.) A bejárat maradt a régi helyén, a Hajós utcai traktus közepén. Ha belépünk, a bárrészben találjuk magunkat, amely a hely belsőépítészetileg leglátványosabb, legizgalmasabb része. A kétszárnyas ajtóval szemben, a pult tengelyében álló tartópilléren a kései Picasso híres fény festményeinek egyikével, varázslatos nőarccal nézünk szembe először, amely a hely új logója is egyben. Selmeci Ágnes a bárpult megvilágításához Hundertwas ser egyik bécsi házának ötletét gondolta tovább, üres, fekvő üvegeket helyezett a falba, amelyek önálló, mindenféle színű fényforrással vannak ellátva. Talán még átütőbb a másik megoldása, a mennyezetről lefűrészelt aljú szódásüvegek lógnak alá, s világítanak a bárpult és a Hajós utcai falszakasz ablakához tapadó magaspultotok felett, melyekhez megfelelő méretű székeken ülhetünk. Fényadó műtárgy ennél sikeresebben nem oldhatja bennünk az utolsó fröccs okozta frusztrációt: az is baj, ha még egyet iszunk, az is, ha nem. Középütt, a tér könyéktörésében helyezkedik el a kávézó rész. Jellegadó ékessége az a nyolc – négy párban elhelyezett – asztal, melyek felületén Matisse , Miro , Kandinsky és Picasso festményeinek rep rói simulnak. Nedvességálló felülettel bíró asztallá Könyves Luca és Megyeri Ágnes tette őket, fekete új-Thonet székek állnak körülöttük. A sarokban kisebb dobogó húzódik meg, dj.pult, zenekari sarok, megnyitók beszédhelye. Az éttermi, s egyben a nem dohányzó traktus a Dessewffy utca felé esik, a barátságos méretű faasztalok és vasvázas székek a fekete és piros színt váltogatják, melybe harmonikusan simul a székek párnázott ülőfelületének szürkéje. A kávézókban gyakori, de étteremben ritka galéria-funkció szokott módon a falakon talál magának helyet, a szöveg írásának napjaiban Gohér Edina New York-i városfotói voltak láthatók. A tárlatok két hetenként cserélődnek. Mint megtudom Szűcs Pétertől, sorban állnak a művészek, hogy munkáikkal a Picasso Point szociológiailag és demográfiailag örvendetesen sokszínű közönsége elé léphessenek. A képek megfelelő világítása másutt egy csupán a megoldandó feladatok közül, ám itt – Konstantinides Demeter szakértelmének köszönhetően – a tér különleges esti színkép-világának fő eszköze is. Tetszés szerint változtatható színű led-sor vonul ugyanis végig a falszélek mentén a mennyezeten. A kitűnő hangosítás ugyancsak az ő érdeme. Világosbarna a parkett, fekete a méter magas lambéria, valamint az említett pultok is. Igen jellemző, hogy a napi szintű, tíz fős törzsvendégség tagjai szinte mind a bárpultnál ülnek, régi megfigyelésem ez nekem magamnak is. A heti törzsvendégség negyven főre tehető, a csütörtök-péntek-szombaton állandó koncertestéken száz-százötvenen vannak jelen. Ilyesféle hely ma már nem lehet meg saját honlap (www.picassopoint.hu) és facebook-oldal nélkül, melyeken az érdeklődő alkalmi és állandó vendég mindent megtalál. Roppant vonzó számomra végül, hogy a kávéházban kapható négyféle csapolt sört literes gigakorsóból is ihatjuk, s még olcsóbban is, mintha korsóból. A Testa Rossa alapú kávék mellé régi figyelemmel, kicsiny zöld pohárban kapjuk a kísérő szódát. A Picasso Point terében mai tudásom szerint az államosítások előtti időkben mindössze két évben, 1905-ben és 1908-ban próbálkoztak kávéházat nyitni. Először Herczog Simon Maros kávéház né ven, majd egy Szabó Gyula nevű úr a saját neve alatt. Kudarcuk ezen a helyen, a főúti nagykávéházaktól zsúfolt Terézváros viszonylag félreeső, kisebb utcájában borítékolható volt. (Kötelezően tartandó biliárdasztalaik mai alakban a szomszédos Noiret Biliárd- és Dartszalonba költöztek, nem kell tehát messzire mennie annak, aki hagyományos kávéházi reflexekkel óhajt vendégeskedni a Picasso-ban.) Az idők azonban megváltoztak, ami akkor hátrány volt, mára előnnyé vált. A régi nagykávéházak többségének helyén ma bankok és bűz, hivalkodó boltok és zaj van, emitt viszont nyugalom és emberi mozgás, ízek és színek. A régi-új Picasso Pointnak így minden esélye megvan, hogy hosszú évtizedekig öregbítse fényes tehetségű névadója hírét Budapesten. ● 19 BUDAPEST 2011 március
