Budapest, 2010. (33. évfolyam)
2. szám február - Buza Péter, N. Kósa Judit: Külköltözik a patikus
földszintjén a patikával. A Kápolna utcának ez a szakasza egészen közel esett a hajdani Liget – később Zalka Máté, mostanság újra Liget – térhez. Csukják be egy kicsit a szemüket, felejtsék el a mai, brutális látványt, és képzeljék el, hogyan festett ez a tájék ötven-száz évvel ezelőtt. Kőbánya városközpontja a ceglédi vasút mellett, Kőbánya-Alsó vasútállomás közelében alakult ki. Az ide vivő Kőbányai út torkolatában nevének tökéletesen megfelelő tér feküdt: Liget volt valóban, fákkal, bokrokkal, gondozott utakkal és padokkal, valamint egy szoborral koronázott kúttal, amely egyenesen a belvárosi Ferenciek teréről került ide a századfordulón. (Aztán meg, 1976-ban, amikor Kőbányáról eltűnt a régi város, vissza az eredeti helyére.) Ebből a térből három főbb út ágazott ki. A Korponai út vitt az állomáshoz, a Belső-Jászberényi út a Szent László térre – a plébániatemplomhoz, az elöljárósághoz és a polgári iskolához, valamint a gimnáziumhoz – a Kápolna utca pedig a Martinovics téri piac felé, majd azon is túl, a régi (Conti-) kápolnához és persze a mögötte elterülő gyárnegyedhez. Régi képeslapokon jól látni, hogy igazán pofás, élhető, kisvárosias bájú hely volt ez. A Belső-Jászberényi út volt a hivatali központ: egymás mellett sorakoztak itt a bankfiókok, a posta és a nevezetes Casino, amely a Füzér utca sarkán kávéházzal, rendezvénytermekkel, tekepályával és könyvtárral várta a polgárság krémjét. A Kápolna utca a fotográfiák százain szereplő, megkerülhetetlen Központi Kávéházzal indult; a lakóházak földszintjét üzletek foglalták el, s az itt zörgő 36-os villamos egyenesen a Rókus kórházig szállította azt, akinek a távoli Pesten akadt dolga. A fényképek azt is megmutatják, hogy zömében egy-két emeletes, eklektikus és szecessziós homlokzatú házak közé ékelődött ezen a tájon az a néhány „bérpalota”, amely akár három-négy emelettel is az utcaszint fölé tornyosult. Ilyen volt például a Liget tér 2., nem messze a Kápolna utca torkolatától, amely a huszadik század legelső éveiben épült, rendkívüli luxust – például központi porszívót – biztosítva lakóinak. Oromzatos ikerhomlokzata ma is megtekinthető a Kőrösi-Csoma sétánynak nevezett, alig pár háznyi zárványban. Megyery Géza ideköltözvén nyüzsgő, igaz, kevéssé elegáns helyet választott. Az üzlete mellől elinduló Vaspálya utca már kertek és műhelyek közé vezetett, elég zajos is lehetett itt élni és dolgozni, az ablak alatt csattogó vasút miatt, de a forgalom feltehetően mindenért kárpótolt. Az üzletet még 1887 karácsonyán nyitotta meg Finy Béla gyógyszerészmester, és ő adományozta a patikának a hangzatos Arany Sas nevet is. Öt évvel később Wim mert Károly lett a tulajdonos, majd egy évre rá vette meg a gyógyszertárat Megyery Géza. Ő csaknem negyedszázadot húzott le itt, egészen 1920-ig keverte a porokat, tinktúrákat, formálta a labdacsokat a kőbányai lakosság üdvére. Utódjaként dr. Mann Gézát jegyezték fel az egyenest a „halálso rompóra” nyíló üzletben. Ennek a nevezetes – számtalan közúti balesetet látott – vasúti sorompónak köszönhetjük, hogy még filmfelvétel is fennmaradt az Arany Sasról. 1941 februárjában felavatták ugyanis a Kőbányai út felett átívelő vasúti hidat, és a „halálsorompó” felszámolását rögzítő kockákon a háttérben kitűnően látszik a Liget tér felé erkéllyel forduló, hosz szú, egyemeletes ház, sőt még a cégtáblák között trónoló arany sas is kivehető. A patikát az évtized végén természetesen államosították, és addigra az épület díszeiből sem maradt semmi: a vasút körüli harcok aligha kímélték a környék lakóházait. Mindazonáltal állt, és szolgálta a gyógyulni vágyókat egészen addig, amíg a városrendezők – 1972. március 15-én – ki nem mondták a régi Kőbánya sorsát megpecsételő ítéletet. A Fővárosi Tanács VB határozott akkor egy új városrész-központ kialakításáról: buszpályaudvarral, modern áruházzal, szolgáltatóközponttal, sok ezer új lakással. A munkagépek hamarosan nekiestek a régi utcaszövetnek, és az évtized végére nagyjából meg is született a rajzasztalon kigondolt új város. A ligetet a Zalka Máté tér aszfaltja váltotta fel, a Vaspálya, a Kápolna és Füzér utcát pedig derékban metszette kétfelé a régi házak helyére tervezett, hatsávos, új villamospályát is hordozó Kőrösi Csoma út. ● 25 BUDAPEST 2010 február
