Budapest, 2010. (33. évfolyam)
11. szám november - Zsigmond Gábor: A forgalombiztonság javítása érdekében III.
budapesti tömegközlekedés ismételt integrációjára. Mindenesetre a kalauz nélküli rendszer teljes kialakítása már a BKV-ra maradt. A műszaki változtatások fő iránya a járművek biztonságos indításának fokozása volt. Így például egyes kritikus megállóhelyekben, illetőleg nagyobb forgalmú veszélyes területeken KRESZ tükröket helyeztünk ki. Negyvenhat csuklós járművel üzemelő autóbuszvonal, illetve a 75-ös trolibuszvonal megállóhelyei kerültek felülvizsgálatra. A jármű teljes hosszának végigtekintését szolgálják a nagy látószögű tükrök. Fő szempont a megállóhelyek megfelelő geometriai kialakítása, azaz a csuklós járművek zavartalan be- és kihaladásának biztosítása volt. A több utas szállítására alkalmas, hosszú, csuklós járművek viszonylag újdonságnak számítottak még Budapesten. A háború előtti időszakból maradt régi, kis befogadóképességű, csaknem kizárólag favázas villamosok helyett a hatvanas években gyártották az első csuklósokat Valamivel korábban jelentek meg az első ilyen buszok. Időszerű volt tehát a megállók és egyéb infrastrukturális elemek hozzáigazítása ezekhez a „járműcsodákhoz”. A tömegközlekedési dolgozók, járművezetők, szakaszellenőrök, jegyellenőrök, forgalomszervezők, zavarelhárítók, helyszínelők, menetirányításban részt vevők és a nem említettek feladatainak súlya, gondja napról napra növekedik. Változatlanul emlékeztetünk azonban arra, hogy a forgalombiztonság ügye végső soron a kapcsolók, a volánok mellett dől el. A megelőzés járművezetőink kezeiben van. A KN bevezetését megelőző valamennyi intézkedés célja az utazóközönség biztonságának növelése volt. Ezek végrehajtása a továbbiakban is folyamatos. Ezeknél a szavaknál tűnik fel a képkockákon a 67-es villamos, ami az új Erzsébet híd átadása után már Pestújhelytől egészen a budai Szar-32 BUDAPEST 2010 november
