Budapest, 2010. (33. évfolyam)
11. szám november - Hidvégi Violetta: Pán József
ben sem javul, sőt családi tragédiákkal súlyosbodik. Első felesége halálát követően újranősül, de második feleségét is elveszti, majd meghal egyetlen nagykorúságot megért gyermeke, aki szintén építészként tevékenykedett. 1881-ben becsüsi állása is megszűnik. Egy évre rá 72 évesen – a kísérő dokumentum megfogalmazása szerint mint „munka- és keresetképtelen, teljesen vagyontalan, egyedülálló” – a budai szegényházba kerül. A polgári ápoldában 1886 januárjában halálozás folytán üresedett meg egy alapítványi hely, amelyre Pán két másik jelentkezővel együtt pályázott. Kérelmében pár sorban összefoglalta munkásságát, szomorú sorsát: „alulírott neve Buda pest haladása felvirágzásával szorosan áll összefüggésben, amennyiben a legmélyebb tisztelettel alulírott 130 nagy bérházon kívül, a gr. Karácsonyi Guidó-féle palotát a Krisztinavárosban, a Pannónia szállodát a Kerepesi úton, a Brunner-féle háromemeletes házat a Vízivárosban önálló műépítészként építette, – bizonyára meg fog győződve lenni, hogy a legmélyebb tisztelettel alulírott Budapest főváros iránt lerótta fiúi kötelességét... és bár ezen hosszú évek során át számos előkelő építéseket teljesített, részint önzéstelen becsületessége, részint rendkívüli veszteségei következtében végső napjait a végínséggel kellene lezárnia...” A szegényház bizottmánya a három jelentkező közül erkölcsi magaviselete, életvitele és életműve alapján Pán Józsefet választotta a megüresedett helyre, akit „mint adózó polgárt ismerve szegénységre jutása nem saját hibája vagy hanyagsága, de rosszlelkű fondorkodás következményének tulajdonítható.” Pán József azonban nem sokáig élvezhette sorsának viszonylagos jobbra fordulását: 1890. január 9-én, 80 évesen, idült gyomorhurutban meghalt. A Karátsonyi-palota tündöklése és bukása A folyamodványban elsőként említett műve még csak épül, de már szereplője a korabeli útikönyvek látványosságtárának. Hunfalvy János Magyarország és Erdély eredeti képekben címmel 1856-ban megjelent munkájában a félkész palotáról ad érzékletes leírást. „Különös említést és bő vebb leírást csak Karácsonyi Guidó úr palotája érdemel, mely a Krisztinavárosban nem messze a templomtól a városi majorság felé van. (...) Egyik hosszoldala az udvarra, a másik a palota mögött terülő igen csinos angolkertre szolgál. Udvari oldala két és félemeletű, kerti oldala csak kétemeletű. E két homlokfal vonala kis kiugrások által félbe van szakítva, s pedig az udvari homlokzaton egy közép s négy oldali kiugrás van. Az udvari homlokfal főpárkányzata, gyámkövei s párkányzat fölötti cifrázatai elütnek azoktól, melyek a kerti homlokfalon vannak, azonban mindkét oldalon ízléssel és csínnel építvék. Az udvari homlokfalon, a kiugrások sarkain szegoszlopok emelködnek, melyek szobrokkal ékesítvék. A középső ormán a családi címer látható. (...) Az udvarról szép és tágas lépcsőzet vezet az épületbe, de főbejárata a kertben van. Innen különösen szép márványlépcső vezet a virágokkal ékesített belépőterembe. Ettől jobbra téli kertház, azután színház van. Ugyancsak a kert felőli részen nagy üvegház is van, mely a födélfészekbe is fölnyúlik. Azért e helyen a házfödél üvegtáblákból áll. A lakszobákon, éttermeken kívül van elfogadási s igen szép táncterem. A díszszobák és termek falai és felső padlatai fehér gipszvakolattal boríttatnak s arannyal díszesíttetnek. Kályhát nem látunk, mert minden szoba alulról fűttetik. Szóval, ha a palota kívül és belül teljesen elkészül s a szándékolt fényűzéssel és pazarsággal fölszereltetik s bebutoroztatik, valóságos tündérlak lesz. Pan József budai építész, ki a tervrajzokat készíté s az építést vezeté, becsülettel oldotta meg feladatát.” Komárik negyven évvel ezelőtt bukkant rá az épület terveire Budapest Főváros Levéltára budai tanácsi irataiban. Egy homlokzati és egy metszetrajz került elő, az alaprajzok még lappangnak. Az enge-17 BUDAPEST 2010 november Jégverem utca 1. A mai II. Kapás utca 36. alá tervezett épület homlokzati- és metszetterve forrás: Budapest Főváros Levéltára fotó: Sebestyén László
