Budapest, 2010. (33. évfolyam)
11. szám november - Hidvégi Violetta: Pán József
délyt Pán kérte meg 1859. április 23-án az építtető gróf számára. A tervekhez csatlakozó iratok egyértelműen bizonyítják, hogy utólagos engedélyezésről van szó. „A helyszínre kiszálló »Bau-Verschönerung Comission« megállapítja, hogy az építkezés teljesen a benyújtott tervek szerint történt. Tehát a palota ekkor már lényegében készen állott, valószínűleg csak kisebb befejező munkák, esetleg szakipari munkák voltak még hátra – az építési engedélyt a tanács, jelentéktelen kikötésekkel, május 4-én meg is adta” – írja a szakma doyenje az 1970-es Műemlékvédelem hasábjain. Az örmény származású Karátsonyi-család a 16. század végén Franciaországból települt Moldvába, majd Erdélybe, ahol a Karátsonyi nevet felvéve utóbb nemességet kapott. Karátsonyi Guidó (1817–1885), a harmincezer holdas bánáti birtokos jogot végzett. Rudolf főherceg születésekor, 1858-ban százezer pengő forint alapítványt tett a Magyar Tudományos Akadémiára, ennek kamataiból jutalmazták kétévente a legjobb színdarab szerzőjét; többek közt között Csiky Gergely t és Szigligeti Edé t. Osztrák birodalmi, majd 1874-ben magyar grófi címet nyert. Bőkezű támogatását élvezte a Nemzeti Színház, a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Zenede is. Fiával, Jenővel (1861–1933) együtt folyamatosan gyarapították budai palotájukban lévő képtárukat. A színházteremben, 1872 áprilisában tartott előadás során Jókainé Laborfalvi Róza szavalatát I. Ferenc József és Erzsé bet királyné is megtapsolta. A díszes épület a királyi páron kívül is számtalan előkelő vendéget fogadott. Megfordult itt Alfonz spanyol király, VII. Edward és a meggyilkolt trónörökös; Fe renc Ferdinánd is. „Gr. Karátsonyi Jenő nemcsak az arisztokrácia, hanem az irodalom és művészet képviselőit is meghívta a Krisztina-városi gyönyörű palotájának termeibe... abban a tizenhárom teremben, mely az estély vendégeinek megnyílt, csak az ízlés és szépség múlta felül a kincset és gazdagságot.” Az esten élőképekben eleve nedett meg Benczúr Gyula műterme, majd a színielőadást vacsora követte, amelyen Klotild és Mária Dorottya főhercegnő is je len volt. A mulatságot hajnalig tartó tánc zárta. Az eseményről 1892-ben számolt be a Magyar Salon. A trianoni döntés következtében a gazdag birtok egytizedére zsugorodott. A bánáti földek elvesztése után megmaradt háromezer holdas pilisi gazdaság nem tudta eltartani a fényűző palotát. A család az épület eladása mellett döntött; értékesítéséből és a telek felparcellázásából reméltek tőkéhez jutni. 1937-től megindul az árverezés. Dobra kerülnek a palota értékei, az újságok tele vannak a palota lebontásának hírével. A második világháború árnyékában nem volt vásárlásra érzékeny magántőke, a főváros pedig nem tartotta olyan fontosnak megmentését, mint a Wenckheim-, vagy a Károlyi-palotáét. „Hallottuk megkondulni a vészharangot a hajdan Buda egyik legjellegzetesebb, leghangulatosabb városképét jelentő építménye felett. Elszomorodó szívvel vettük tudomásul, hogy a Krisztina-körút királynőjét, a Vérmező körül elterülő városrész chef d’ ouvrejét, a Karátsonyi grófok palotájának kincseit dobra verték és most sorra kerül a büszke kastély, hogy csákányok alatt semmivé váljék és helyét bérháztelkekre parcellázva átadják az üzleti érdekek mindent felfaló telhetetlen molochjának. (...) Bécs és sok német Residenzstadt nem egy nagyméretű magánpalotája közcélokat szolgál ma, de ott van a helyén és kortörténelmi bélyege a folyton fejlődő és átalakuló városnak; a rohanó élet zajában meg-meg állítanak egy percre és emlékeztetnek arra, hogy itt már évszázadok előtt is élet volt, ha más is erről az életről és szükségleteiről való felfogásunk. A budai Karátsonyipalota is egy ilyen utolsó mohikánja Buda városának. (...) Szabadon álló főúri városi 18 BUDAPEST 2010 november Westermayer József magtárának átalakítása Fényképészműterem a Valero-udvarban forrás: Budapest Főváros Levéltára forrás: Budapest Főváros Levéltára
