Budapest, 2010. (33. évfolyam)
11. szám november - Koszorú Lajos: Mélygarázsok és a Bell’város
utóbbi tíz évben érzékelhető mértékben visszaszorult. A kiemelt presztízsű komplex városi térnek és sokrétű funkcióinak, nemzetközi szerepének értékvédelmi okokból is indokolt a magas szintű kiszolgálása, aminek vitathatatlanul része a parkolás is. A térség tömegközlekedése kiemelkedő szintű: megközelíthető – átjárható – bejárható (2. ábra) . Ezekkel a folyamatokkal összefüggésben kiemelten fontos e probléma megoldása, mivel éppen ez a térség a legnagyobb forgalomvonzó pólus. Nem férünk el odafönn Az V. kerületben 8400, míg az Arany János utcától délre fekvő részen 3680 felszíni és 2480 mélygarázs-beli férőhely van. Az elmúlt évtizedben a déli területeken 450-500 felszíni parkoló szűnt meg, miközben csökkent a közúti felületek nagysága, és a központot terhelő átmenő forgalom több helyen is tilos. Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Tervében (2009) hosszú távra érvényes alapelv, hogy az utcai parkolóhelyek elsősorban a rövid idejű, magasabb díjú, a garázsok pedig a tartós parkolást kell hogy szolgálják. A belső területek szerepváltozásával együtt a szervezett elérhetőség és az arányos parkolás a városminőség kiemelt kérdésévé vált, de nem csak szűken vett közlekedési és környezetvédelmi szempontból. A mai működőképes városmaghoz hozzá tartozik az autó, ám a közterületek sokcélú használata is, miközben az adott síkon a tér nem növelhető. Ez a legnagyobb konfliktus közös tereinket illetően. A gépkocsiknak tehát új helyet kell találni. Például és főleg: mélygarázsokban. Budapest belső városrészein – mint a városokban általában – mélyparkoló-építés ott jöhet szóba, ahol azt a helyszűke, a piaci és/ vagy közösségi érdekek műszaki és gazdasági oldalról indokolttá teszik. Tudjuk, a többszintes területhasználat a fenntarthatóság egyik fontos pillére. A mélygarázs pedig ennek az egyik tipikus formája (mint ahogy a metró is). A mélyparkolók egyik – és a Belváros területén ma már általánossá vált típusa – az új építésű épületek alatti mélygarázs. Ma a Belvárosban nincs olyan komolyabb fejlesztés, ahol ne születne ilyen. (3. ábra) A közterületi parkolás visszaszorításával kihasználtságuk fokozatosan nő, a parkolásnak ez a formája azonban nem gyarapítható a végtelenségig, hiszen a megközelíthetőség miatt az érintett közterületek használhatósága sérül. Az utcaképre, a városszövetre is igen kedvezőtlenül hat a garázslejáratok túlzott sűrűsége, lelketlen mérnöki megoldása. Néhány elrettentő példával a külsőbb városrészekben már találkozhatunk, de a Belvárosban is érzékelhető, hogy ez a folyamat milyen torzképet mutathat. A másik, Magyarországon még ritkábban alkalmazott megoldás a közterületek alatt épülő mélygarázs. A közcélokon túl ott jöhet szóba, ahol a forgalmi helyzet ezt 4 BUDAPEST 2010 november 2. ábra. A városmag kötöttpályás elérhetősége/kapcsolatai 3. ábra. V. kerületi mélygarázsok
