Budapest, 2010. (33. évfolyam)
10. szám október - Ráday Mihály: Boldog születésnapot!
A legtöbb udvarba újabb épületszárny kerül, s a napfény lassan eltűnik a korábbi telekspekulációktól még megkímélt telkekről is. Itt kevés pénzből, sok baráti és rokoni segítséggel, lassan-lassan, tíz év alatt mindig egy kicsit előbbre jutva, megoldották a feladatot, példaszerűen. Az ínyencek is találhatnak különleges csemegéket a Király utca 9-ben. Az utca szintjén és az emeleteken is. E ház helyiségei – mint számos kortársáé is – festve voltak. Itt két teremben megtartották a falkutatások során feltárt nagyobb, ösz szefüggő részleteket, s szándékukban áll a restauráltatást is elvégezni, ha majd erre is telik. Növényi indákat, sablonok segítségével, de kézzel festett mintákat láthat, aki bejut a második emeleti lakás egyik hálószobájába. A földszint jobb oldali üzletének egyik helyiségben pedig bárki, aki belép a boltba, s felnéz a mennyezetre. A kapu mindkét oldalán megvannak a boltok, a bérlők eredeti funkciójukban működtetik ezeket az üzleteket. Balra egy virágüzletet, jobbra egy francia sajtok, borok, konyhai eszközök árusításával kombinált kávézót talál, aki erre sétál a nyitva tartás idején. Mert azon túl a boltok bejáratát, kirakatát nagy vastáblák zárják el az illetéktelenek elől, mint az ezzel körülbelül egyidős és (még) megőrzött házakon a városainkban. Különleges dolog, hogy a háborúban leszakadt gangokat más, eltakarított házak elemeivel pótolták még az ’50-es évekbéli tatarozáskor. Még az is fennmaradt az iratokban, hogy az Október 6-a utca 12. lebontásakor ott „fölöslegessé” lett, de megőrzött kovácsoltvas korlátokkal pótolták, ami ezen a helyen már helyreállíthatatlan volt. A piszkei vörösmészkő körfolyosó egyik első emeleti kőlapja eltér a többitől: faragott felületű, különleges darab, érdemes „felfedezni”. A pince egyik-másik köve – állítólag – még a római időkből származik. A pincét is teljesen felújították, téglaboltozatai ma is a kétszáz évvel ezelőtt élt szakemberek munkáját dicsérik. Még az új wc-blokkokat is úgy alakították ki, hogy a boltozatokat ezekben a kis helyiségekben is láttatni engedik. A pince termeiben klubot alakítottak ki, s egy kis – megfelelően megvilágított – színpad is szolgálja az új funkciót. A kapualj falán keretbe foglalva függ a Podmaniczky-díj oklevele, amelyet Verasztó és Hencsei korábban egy középkori eredetű kis zalai kápolna lelkes helyreállításával érdemelt ki. Az ünnepségen ünnepelt dr. Tamási Ju dit is, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal új elnöke, s a felújítást segítő VII. kerületi műemlékes felügyelő, Sajti Zsuzsa . A ven dégek koszorújában jól ismert arcok tűntek fel: Gyarmathy Lívia és lánya, Böszörményi Zsuzsa, valamint Maár Gyula filmrende zők, Törőcsik Mari, Psota Irén, Balázsovics Lajos, Takács Katalin, Vallai Péter színmű vészek, a házat felújító „testőrök” barátai, s ott voltak az udvaron megterített asztalok körül a kevésbé ismert polgárok, testvérek, rokonok, barátok, akik mind segítettek a ház megújításában, abban, hogy „az öreg hölgy” a szükséges „ráncfelvarrás” után, megifjodva fogadhassa születésnapját köszönteni érkezőket. Igazi polgári ünnep volt ez Budapesten a Király utca 9. udvarán! ● 36 BUDAPEST 2010 október
