Budapest, 2010. (33. évfolyam)

10. szám október - Falus László: Pest (és Buda) telefonál

Egy százharminc éves budapesti történet meghatározó fontosságú állomásait sorakoz­tatjuk itt fel, abból az alkalomból, hogy 1880 októberében Puskás Ferenc már javában ké ­szülődött: néhány hónappal később bemu­tatja az érdeklődő városi uraknak szédületes karrier előtt álló közszolgálati találmányát. Puskás 1879. júliusában a Rókus Kórház mögötti Gyöngytyúk (ma Gyulai Pál) utca 17. szám alatt mutatta be először a telefont, emeleti lakása és a földszint között. Erről a Pesti Hírlap hamarosan cikket közölt, az új­donság megtekintésére invitálva az érdek­lődőket. Puskás és munkatársai következő másfél éve a tervezéssel és az engedély meg­szerzésével telt el. Irodájukat a Lövész (ma Királyi Pál) utca 7. alatt rendezték be. A fő­városi középítési bizottság 1881. februárjá­ban hagyta jóvá a terveket, de előírta, hogy szerelés előtt meg kell szerezni az érintett háziúr jóváhagyását (ez a kikötés később is igencsak fékezte a rendszer kiépítését). Ezzel egy időben jelentette meg Puskás az előfize­tési felhívást, amelyben központként már a Fürdő (a mai József Attila) utca 10. szerepel. „Igen célszerűnek bizonyul...” 1881 februárjának vége felé a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium tisztviselői kíváncsian várakoztak Tükör utcai irodá­jukban egy rejtelmes fadoboz körül. Egy­szer csak megszólalt egy csengő, és egyi­kük a füléhez tartott készülékben Puskás Ferenc hangját hallotta, a minisztérium több háztömbnyire lévő, Mária Valéria (ma Apáczai Csere János) utcai műszaki osztá­lyáról. Így került sor az első hivatalos be­mutatóra, mintegy tíz hónappal az után, hogy Puskás 1880. május 20-án húsz évre engedélyt kapott a budapesti és újpesti te­lefonhálózat kiépítésére. A huszártiszt Ferencet egyébként bátyja, Tivadar hívta még 1879 júniusában Párizs ­ba, ahol akkor már működött a rendszer, és rábeszélte: kérjen szabadságot, és kezdje meg a budapesti hálózat létesítését. Puskás Ferenc magyar távírdai szakembe­rek és amerikai szerelők közreműködésével szerelte fel és helyezte hivatalosan üzembe 1881. május 1-jén az első telefonközpontot a Fürdő utca 10. számú épületnek a Perc közre néző harmadik emeleti sarokszobájá­ban. A kétudvaros, hatalmas épületet négy utca határolta. (1944-ben bombatalálatot ka­pott, lebontották, helyén – a József Attila és a Nádor utca sarkán – ma játszótér van.) Az első „hallható lépésről” a Vasárnapi Uj­ság 1881. május 15.-ei számában adott hírt, úgy summázva a beérett kísérletet, hogy az „igen célszerűnek bizonyul be”. A központba még a hivatalos indulás előtt bekapcsolták a telefont kezdettől fogva támogató Pesti Hír­lap szerkesztőségét (Nádor utca 7.) és Csu ­kássi József szerkesztő Kalap utca 16. alatti lakását. Fennmaradt az 1882. február 1-jei jegyzék, amelyben 201 előfizető szerepel, közöttük 12 budai. A legtávolabbi a Budai szesz és élesztőgyár (Tabán, Ó-Promontori út – mai Budafoki út) és három óbudai volt. A bekapcsolt állomások száma 1886-ra el­érte a 779-et. A Fürdő utcai főközpont mel­lett hamarosan továbbiak létesültek: a Lö­vész utca 11-ben, Budán a Pálffy (ma Bem) tér 4-ben, később a Széna téren, a Baross utca és a Szűz utca sarkán, a Kerepesi úti Orient Szállóban, a külső Nádor utcában, a mai Szent István körútnál és a Baross utca végén, a Kőbányai Vámházban. Kiderült, hogy bár a központok számának növelé­se rövidebb vezetékhosszat tesz lehetővé, növeli az összekapcsolás idejét. Így 1892-re már csak a Fürdő utcai, a Baross utcai és a Széna téri maradt meg. Ideiglenesen műkö­dött központ 1893-ban a Teréz krt. 3 alatt is. A budai hálózatot 1882-ben a Margit hídon lefektetett kábellel és a híd korlátjára szerelt tartókon futó vezetékekkel kötötték össze. Puskás Ferenc egészségét aláásta a meg­feszített munka, 1884. májusában meghalt. A telefonhálózat kiépítésének irányítását már 1883-ban bátyja, Tivadar vette át. Tíz évvel ezután, 49 éves korában Puskás Ti­vadar is elhunyt. Kiépül a rendszer Az állomások kezdetben egy huzallal kap­csolódtak a központhoz, az áramkör pár­ját a föld áramvezetése valósította meg, a mindkét helyen leásott földelő lemezeken keresztül. A huzalokat kezdetben a házfa­lakra szerelt tartókon rögzítették. A háztu­lajdonosok ez ellen többnyire mondvacsi­nált indokokkal tiltakoztak, egy 1888-ban megjelent törvény azonban már kötelezte Pest (és Buda) telefonál Egy százharminc éves történet Falus László Szinte hihetetlen, de az üzeneteket még 130 éve is küldöncökkel továb­bították. Aztán jött a forradalmi változás: a telefon. A hívott felet először még név szerint kérték a központos kisasszonyoktól, majd valahogy így: „József 406-15”. Az 1930-as években automatikus lett a kapcsolás, megjelentek a tárcsás készülékek. Még úgy harminc évvel ezelőtt is nagy csoda volt, amikor valaki néhány évtized várakozás után hozzájutott. Az 1990-es évek közepén elterjedt a mobiltelefon, és ma már akár a villa­moson is egyre több üzleti és magánbeszélgetést lehet egyszerre hallani. 22 BUDAPEST 2010 október A svábhegyi távbeszélő „palota”

Next

/
Thumbnails
Contents