Budapest, 2010. (33. évfolyam)
9. szám szeptember - Friedrich Ildikó: Száz éves a királyné „messzelátója”
gyen ütötte fel a tanyáját, mások a városból jártak föl naponta gyalog az építkezéshez. Méltó Erzsébethez és a fővároshoz Az elvárásnak megfelelően a kilátó konzervatív ízléssel, neoromán stílusjegyeket felhasználva épült, haraszti és borosjenői mészkőből. Magassága 23,5 méter, kör alakú alapátmérője 53 méter, hat egymás fölötti, egyre kisebb átmérőjű szinttel. A két alsó szint zárt, a következő négy nyitott terasz. Az első emeleti zárt körfolyosó az előcsarnok. Boltíves mennyezete alatt helyezték el az 1906-ban Glück Frigyes költségén Stróbl Alajos által faragott Erzsébet mellszobrot (ma a Budapesti Történeti Múzeum őrzi). Ugyancsak a körfolyosón van az a márvány emléktábla, amely őrzi az adakozók nevét és Erzsébet emléke előtt tiszteleg. Innen nyílik az ikerlépcső, száz meredek lépcsőfokkal, az egyik fölfelé, a másik – kerülendő a torlódást – lefelé. Az egyre kisebb átmérőjű teraszokról egyre messzebbre lehet ellátni. Tervezték, hogy a teraszok kőkorlátjain feltüntetik a nevezetesebb magyar és külföldi városok Budapesttől mért légvonalbeli távolságát és irányát. Nagy-Magyarország 154 városa és 105 külföldi metropolis szerepelt a tervben, de ennek megvalósulását az I. világháború megakadályozta. 1923-ban a kilátó közelében felépült az erdőőri lak, így az erdő-, illetve toronyőr átköltözhetett a kilátó legalsó szintjén lévő lakásából. Az első toronyőr Sebők Sándor volt, aki nemcsak a kilátóra ügyelt, hanem a toronyban kialakított meteorológiai állomás műszereiről is ő olvasta le és rögzítette a mindenkori hőmérsékletet, csapadékot, széljárást. 1926-ban kapta a kilátó az első díszkivilágítást – az elektromos művek két hét alatt szerelte föl, 71 millió koronáért (az összeg jól érzékelteti a háború utáni pénzromlás mértékét). 1931-ben sor került a környék rendezésére is. A torony köré teraszt építettek, padokat helyeztek el, kiépült az út- és a közvilágítás. Ágyúlövések Kisasszony napján „A természet remeknek alkotá Budának erdős, bérces tájait. De emberésznek gondja kelle még Kényelmesen élvezni bájait.” A kis vers mindazokat dicséri, akik az 1910. szeptember 8-án avatásra kész Erzsébet-kilátó megvalósulásán fáradoztak. A verőfényes nyárutói napon mind a fogaskerekű, mind a Svábhegy és János-hegy között közlekedő Podvinecz és Heiszler Phönix cég autóbuszai ontották a vendégeket. Ott voltak a mesteremberek, a tervezők, a vendéglősök, a szállodások, a turistaegyletek vezetői és tagjai, a szobrászművészek: Stróbl, Zala György , egykori és akkori pol gármesterek, Róna Zsigmond igazgató a meteorológusoktól, Szalay József , a Nem zeti Múzeum igazgatója. Korai halála miatt Halmos János már nem ünnepelhetett. Az új építmény virágfüzérekkel ékesítve, zászlódíszben pompázott. Az ágyúlövések után megszólaltak a kürtök, majd a Himnusz elhangzása után Bárczy István mél tatta mindazokat, akiknek áldozatkészsége, erőfeszítése árán megépülhetett a város legszebb pontján a remek kilátótorony. Glück Frigyes nevének említésekor a közönség tapssal fejezte ki elismerését. Márkus Jó zsef, az ünnepség rendezője megnyitotta a kaput, majd a torony tetején elhelyezték a zárókövet. A háború pusztításai és a vörös csillag „korona” A háború következtében a budai hegyek erdei és elegáns villái mellett az Erzsébetkilátó is siralmas állapotba került. Ám újjáépíteni mindenekelőtt a város lakóházait, a felrobbantott hidakat kellett. 1947-ben a János-hegyre vezető úton elsőként a közvilágítást hozták rendbe. 1948-1949-ben megindult az úttörővasút, és más nagyszabású építkezések is megvalósultak. Ezek árnyékában az elhagyatott Erzsébetkilátó „dicstelen” múltjával mostoha sorsra ítéltetett. 1950-ben államosították a kilátó első szintjén működő vendéglőt. Pénzt mind - össze arra áldoztak, hogy a tetejére hatalmas méretű vörös csillagot biggyesszenek – ez évtizedeken át világított a város fölött, és csendben, de szívósan mállasztotta a torony köveit. Egy idő után a Vidám Színpad lett a gazda, mígnem 1990-ben beállott a teljes csőd, a kilátó megadta magát a pusztulásnak. Újjászületve 95 évesen Az elhagyott, gazdátlan, elöregedett tornyot 2001-ben „örökbe fogadta” a XII. kerületi önkormányzat. A főváros kikötötte, hogy 5 éven belül a Hegyvidék önerőből felújítja. A 25 éves késedelmet sikerült néhány év alatt behozni. 2005. januárban dr. Mitnyan György ke rületi polgármester bejelentette a nyilvánosságnak a kerület felújítási szándékát. A külső és belső terek rendbetétele május 20-ig lezajlott, húszmillió forintba került. Megújult a toronyőri ház is. A Pilisi Parkerdő Rt. a kilátó környékét hatmillió forintért rendezte (a gyalogutat az önkormányzattal együtt). Májustól szeptemberig a kilátóhoz vezető autóutat és a torony körüli díszburkolatot hozták rendbe, továbbá új díszvilágítást szereltek föl – mindez összesen százmillió forint kiadást jelentett. A kívül-belül megszépült toronyból csupán a Stróbl alkotta Erzsébetszobor hiányzik. 2005. szeptember 17-én a 95 évvel ezelőttihez hasonló fényes ünnepség keretében adták át a felújított kilátótornyot. Zászlók lobogtak, rézfúvósok hirdették az ünnepet, és este tűzijáték világította meg a város fölötti hegyeket. (Ma már saját honlapja is van: http://janoshegyikilato.hu/, sok régi és új képpel, programokkal és más információkkal.) A János-hegy és környéke ismét kedvelt kirándulóhely lett – évi ötmillió ember keresi föl az újjávarázsolt tornyot, ahonnan szép időben ha nem is Pozsonyig, de Székesfehérvárig csakugyan ellátni. Századik születésnapját szeptember 10-12. között háromnapos programsorozattal ünnepelte. ● 24 BUDAPEST 2010 szeptember forrás: Az Élet című újság felvételei
