Budapest, 2010. (33. évfolyam)
7. szám július - Zsidi Paula: Lábunk alatt a múlt
Óbuda római kori elődjének, Aquincumnak még a 19. században is sok helyütt felszínen látható maradványairól és a leletek összegyűjtéséről a reneszánsz óta maradtak ránk leírások. Érdekes esetet jegyzett fel Miller Ferdinánd , Buda város jegyzője 1761-ben. Latin nyelvű művében beszámolt egy 1752-ben, Budán előkerült kőkoporsóról s az abban talált teljes leletanyagról. Tudósítása az első pontos sírleírás a főváros régészetében. A leletek előkerülésének helyére vonatkozólag a szerző több támpontot is ad: a királyi út közelében, a téglaégetők feletti dombon, Buda város allodiumának közelében, a kőhidacska mellett, az egykori fürdő szomszédságában került elő. (Vagyis a mai Pasaréti út 11-13. sz. alatt, a Vasas sportpálya telkén vagy mellette.) A „régi családi kincsről” Grassalkovich An tal gróf tájékoztatta a magisztrátust, majd kedvező fogadtatás után a budaiak nevében felajánlotta a császárnak. Az ajándékot ládába csomagolva Pozsonyba, majd onnan Bécsbe szállították. Sorsáról annyit még tudunk, hogy Koch Ignác , a császá ri kamara titkára jelezte: a leletek nagyon tetszettek a császárnak, az adományozókra gondolni fog. Hasonló módon kerültek ez idő tájt mozaikok, falfestmények és szobrok Budáról és Óbudáról a bécsi udvarba. Az óbudai régiségek Bécsbe vándorlása felkeltette az uralkodó család érdeklődését Aquincum iránt. Elsőként Ferenc József atyja tekintette meg a romokat, 1820-ban. Elragadtatott szavait Rómer Flóris is idéz te: „Íme itt a magyar Pompeji és Hercula num! itt rendszeresen ásatni, és a találtakat egy múzeumba kellene gyűjteni.” 1868-ban a császár személyesen volt jelen egy római (feltehetőleg szarkofágos) temetkezés, Ve turia sírjának kibontásánál. Nem sokkal ké sőbb Rudolf trónörökös aquincumi látoga tása hasonlóképpen nagy port vert fel. Az előre bejelentett, hivatalos óbudai vizitre 1869. május 8-án került sor. Mésztartó szarkofág és más magasztos emlékek A régiségek megtekintésének szervezésével a vallás- és közoktatási miniszter Rómer Flórist, az Archaeologiai Értesítő szerkesztőjét bízta meg, aki a fontos eseményről a folyóirat első számában részletesen be is számolt. Innen tudjuk, hogy a látogatásról csak későn értesült, ezért a szervezéskor sokszor rögtönöznie kellett. A trónörökös 12 órakor a királyi várból hajtatott Óbudára. A hintókból álló menet élén két díszmagyarba öltözött óbudai polgár lovagolt, akik az Óbudán már ekkor létrejött régészeti társulat tagjai lehettek. Az uralkodói vizit első állomása a Buda-Újvidék [= Újlak] főutca 168. szám alatti ház volt (ma Bécsi út 54.), ahol a vendég a Hoffmann Lipót mol nármester udvarában 1814 körül előkerült szarkofágot tekintette meg. A látogatás nem várt eredménnyel végződött. A félig földben álló, méltatlanul mész tárolására szolgáló, eresz alatt tartott díszes kőládát Rómer már többször próbálta megszerezni a Nemzeti Múzeumnak, sikertelenül. Most „a jelen pillanat magasztos emlékeül ” a tu lajdonos átengedte a nemzeti intézetnek. (A pillanat emelkedettsége feltehetőleg hamar elmúlott, mert a szarkofág csak sokkal később, valamikor 1951 után került védett múzeumi környezetbe, addigi méltatlan állapotáról pedig több adat szól.) A trónörökös látogatása a Victoria részvénytársaság óbudai téglavetőjének akkor új telepén (ma Bécsi út 166-168.) folytatódott. Itt Zsigmondy Gusztáv mérnök az általa szerkesztett térképen mutatta be Aquincum fekvését és kiterjedését, a trónörökös pedig a folyamatban lévő temetőfeltárást tekintette meg. Két további tervezett helyszín megtekintése elmaradt. Az idő gyors múlása nem tette lehetővé a vízvezeték romjainak szemléjét, a Flórián téri pincében látható fürdőmaradványokat pedig a rekkenő melegben a hypocaustum „fagyasztó légmérséklete ” miatt kerülte el a delegáció. (Ez utóbbit Rómer igen sajnálta, mert a hely kivilágítására nagy erőfeszítéseket tettek.) Nagy ováció fogadta a trónörököst a hajógyári szigeten, ahol a lelkes gyárigazgató, Schröll József lovag, valamint a gyá ri munkások által előadott himnusz várta a vendégeket. Az alkalomra megtisztított fürdőmaradványokat (melyekről csak a későbbi feltárások során vált világossá, Lábunk alatt a múlt Zsidi Paula (BTM Aquincumi Múzeum) Budapest utcáit járva nem gondolunk arra, hogy lábunk alatt a múlt számos emléke hever. Pedig Budapest földje különösen gazdag régészeti emlékekben, és kevés európai főváros büszkélkedhet azzal, hogy három történeti városmagja van. A Budai Vár és a Pesti Belváros mellett Óbuda antik öröksége is egyetemes értékeket rejt. 2 BUDAPEST 2010 július Rómer Flóris (1815-1889), régész, művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Rudolf trónörökös kísérője óbudai sétáján A Hoffmann-féle szarkofág ma az Aquincumi Múzeumban fotó: Helyey Zsuzsanna
