Budapest, 2010. (33. évfolyam)
7. szám július - Zsidi Paula: Lábunk alatt a múlt
hogy a helytartói palota épületéhez tartoztak) Zsigmondy Gusztáv saját rajzai alapján magyarázta el a főúri vendégnek. A trónörökös az előadást nagy érdeklődéssel hallgatta, s emlékül egy bélyeges téglát és két mozaiktöredéket kért (nyilván kapott is) – egyet Gizella főhercegnő számára –, megjegyezve: „ha ez a tudománynak nem túl nagy veszteség”. A látogatás utolsó állomása a Királyhegy (Königsberg) volt, a római színkör (a mai katonai amfiteátrum) területe. A hatalmas falakra alapozott szerény épületek kiadták az építmény egykori formáját, pincéjükben látni lehetett a római falakat is. Az aréna területe zöldségeskertként működött. Rudolf az etikettet félretéve kezet fogott a háztulajdonos Bauer Péter rel. Rómer beszámo lója végén utalást tett a látogatás valódi jelentőségére. A környék tele volt kíváncsiakkal: látni akarták a főherceget, „akit az efféle régiségek érdekelnek, melyeknek fontosságát ők eddig nem gyanították”. A helybéliek ezek után, ha jobban nem értették is, de feltehetőleg jobban megbecsülték a római maradványokat. Mai nyomokon, mai romokon Csaknem másfél évszázad telt el Rudolf látogatása óta. Az óbudai városkép alaposan átalakult, de az építkezések nyomán több mint ezer régészeti feltárás gazdagította az ismert és látható római régiségek sorát. A városi ásatások jellegéből adódik, hogy a múlt emlékei a bontás és építés között csak rövid időre válnak láthatóvá. Kutatásuk egyszeri és sokszor megismételhetetlen alkalom. Különösen érvényes ez a gyors ütemű, modern építési technikák alkalmazása és a föld alatti világot is egyre inkább elfoglaló építési szándék idején. Egyre kevesebb az idő a kutatásra, s egyre kevesebb marad a múlt emlékeiből eredeti helyén. Az építkezésekhez kapcsolódó régészeti beavatkozások eredményeire azonban még ma is úgy csodálkozik rá a szemlélő, mint egykor a trónörökös. Járjuk újra végig azt az útvonalat, amelyen ő megfordult, s amelyről Rómer beszámolt, felelevenítve a közelebbi múltban előkerült újdonságokat. A látogatás első két helyszíne a Bécsi út nyugati oldalán hosszan elnyúló római kori temető területén volt, ahol szép faragott szarkofág és néhány tucatnyi gazdag mellékletű sír keltett feltűnést. Az aquincumi katonaváros nyugati temetőjében azóta több ezer sír került elő a Bécsi út menti új beépítések nyomán a Zsigmond tértől a Vörösvári út feletti szakaszig. A temetkezések parcellái a Kr. u. 2. századtól a 4. századig szegélyezték az Aquincumból a dombok lábánál kivezető útvonalat. Sokszor eredeti helyükön kerültek elő a sírkertek falába épített sírfeliratok, szarkofágok. Ezekből a modern városkép is megőrzött egyet-egyet. A Lajos utcában a Zsigmond udvarban és a Budapesti Műszaki Főiskola udvarán láthatók helyreállított sírkertek, illetve rekonstruált temetkezések. A sírépítmények, síremlékek díszítő elemei valamint a sírmellékletek az Aquincumi Múzeumba kerültek, többségük kiállításon látható. Akad köztük igazi különlegesség is, például kocsitemetkezésből származó figurális kocsiveretek, egy finoman faragott 3 BUDAPEST 2010 július Pörge Gergely Rálátás a Király-hegyre épült házakra című ceruzarajza (1913) az amfiteátrum alapfalaira emelt, jellegzetes alakú épületcsoportról Római kori beépítettség az amfiteátrum keleti szomszédságában az “Amfi apartman” ház építéséhez kapcsolódó régészeti feltárás nyomán (Madarassy Orsolya ásatása, 1989-1991)
