Budapest, 2010. (33. évfolyam)
6. szám június - Zsigmond Gábor: Minden hatodik órában (2.)
egészen a Nagyvárad térig járt. Öt évvel később az Üllői útról a Múzeum körútra irányították át, új végállomása pedig a Madách tér lett. Egy év múlva megszűnt. Visszakanyarodva a vá ltó őr és a járművezető együttműködő munkájára, a film moderátora felhívja a figyelmet arra, hogy a váltóra történő ráhaladás előtt a vezetőnek meg kell győződnie, hogy a váltó nyelve megfelelően tapad-e a tősínhez. Ha ezt elmulasztja, könnyen kisiklik, ahogy a filmben az Állatkert és a Thököly út között közlekedő 25-ös. Ez egy 2770-es pályaszámú kocsi. Eredetileg a BVVV (Budapesti Városi Villamos Vasút) járműparkjához tartózó típus volt. Az 1950-es években acélvázasították, majd ikresítették. Sajnos még gyakori ez a szabálytalanság is. Pedig ezen a helyen fedező jelzőlámpa biztosítja a villamos bekanyarodását, de úgy látszik ezzel egyes gépkocsivezetők nem nagyon törődnek. Éppen ezért a villamosvezető nem bízhatja magát egyedül a jelzőlámpára, hanem óvatos vezetés közben meg kell győződnie arról, hogy a járművezetők figyelembe veszik-e a lámpa piros jelzését. A figyelemfelkeltés fokozására az ilyen veszélyes helyeken az úttest fölé hajló jelzőlámpákat állítanak fel. A villamosok általában biztosított útvonalakon haladnak, ezek kereszteződései előtt a közúti járművek kötelesek megállni. Mégis egyes gépkocsivezetők megszegve a tiltó szabályt, könnyelműen áthajtanak a villamos előtt. Súlyos balesetekhez vezet ez a könnyelműség. A fővárosi villamosvasútnál minden hatodik órában történik baleset. A narrációban tárgyalt zárójelenet a Váci úton játszódik, az újpesti Fóti útról a Nyugati pályaudvar felé tartó 3-as villamos vonalán. VÉGE 36 BUDAPEST 2010 június
