Budapest, 2010. (33. évfolyam)
6. szám június - Zsigmond Gábor: Minden hatodik órában (2.)
35 BUDAPEST 2010 június lan utas ujját. Az ilyen esetek elkerülhetők, ha egyik kezünkkel előbb a kapaszkodót fogjuk meg és csak ezután nyitjuk ki az ajtót. A forgalmi dolgozók kötelessége erre felhívni az utasok figyelmét. Részleges kalauz nélküli közlekedés esetén a szerelvény indításáért teljes mértékben a kocsivezető a felelős. Ilyenkor a le- és felszállás befejezését tükörből állapítja meg, majd bekapcsolja az indulásra figyelmeztető piros lámpát, megszólaltatja a berregőt és csak ezután indítja el a villamost. Ez a művelet a kocsivezetőtől valóban komoly körültekintést és figyelmet kívánt meg. A kocsi elején a KN, vagyis kalauz nélküli jelzést is láthatjuk. 1966-tól kezdett feltűnni ez kétbetűs jel, majd 1969-tól a kalauzokkal együtt tűnt el a kocsikról. A váltókon való áthaladásra is nagy figyelmet kell fordítani, mivel a váltók helytelen kezeléséből már igen sok kisiklás és összeütközés származott. Éppen ezért a váltóőrnek, mielőtt a váltót kezeli, meg kell győződnie arról, hogy a keresztező irányból nem közlekedik-e más jármű. A váltót öt-hat méterrel a villamos előtt kell átváltani, úgy hogy a villamosvezető is megy győződhessen a váltó megfelelő állásáról. Miután a váltón a villamos összes kerékpárja áthaladt, a váltót azonnal szabványállásba kell állítani. Ezáltal a saját jármű összeütközés elkerülhető. A narrátor szövegét a Pestről Budára áthaladó 49-es villamos vonalán illusztrálja a film. A Szabadság-hídon Dél-Buda utcaképét 2007-ig meghatározó UV típusú szerelvény halad át. Azóta ilyen már csak legfeljebb nosztalgiaszerelvényként jár errefelé. Ekkoriban a Kelenföldről a Marx térig (vagyis a Nyugati térig) közlekedő 49-es vonalát a Szabadság-híd budai hídfőjénél a 63-as villamos keresztezte. A film idején, 1967-ben a János kórháztól a Szabadság-hídon át az Üllői úton,
