Budapest, 2010. (33. évfolyam)
6. szám június - Fucskó Hajnalka: Elhalkul-e Budapest hangja?
475 millió forinttal támogatta a Fővárosi Önkormányzat, az idei összeg 400 millió forint, vagyis húsz százalékkal kevesebb. Két választási lehetőségünk van: vagy visz szaveszünk mindent drasztikusan, s akkor ugyan nullszaldóra kihozzuk az évet, de teljesen elhal Budapest hangja, vagy – s én ezt mondom – a jelenlegi helyzetre tekintettel erősítenünk kell a marketingtevékenységet, de minimum a tavalyi szinten megpróbálnunk ott lenni a piacon. Ez csak úgy tudjuk finanszírozni, ha a saját zsebünkbe nyúlunk. Gyakorlatilag több mint százmillió forintot veszünk ki az elmúlt években felhalmozódott eredménytartalékunkból, ami a saját bevételeinkkel együtt marketingre megy. Jelentős probléma, hogy miközben mi ebből a négyszáz millió forintból és saját erőből küzdünk egész évben, a négy és fél-öt milliárd forintos nemzeti marketingbüdzséből minimális jut Budapestre, holott minden 100 forintból, amit a külföldiek behoznak az országba, 75 forintot itt költenek el. Mit várna el az új kormánytól e téren? Azt, hogy komolyan veszik Budapestet, és súlyának megfelelően promotálják a nemzeti marketingkeretből. Kell, hogy a Magyar Turizmus Zrt.-nek legyen egy kidolgozott, külön Budapestre szóló elképzelése, amit hozzáigazít ahhoz, amit mi nyolc éve tudatosan építünk. A marketing nem területfejlesztés, mindenki tévesen gondolja úgy, hogy kiegyenlítő szerepe van. Arra kell költeni, ami eladható, ami idevonzza a turistákat, s nem azokra a területekre, ahol egyébként semmi sincs. Amint feláll az új nemzeti turisztikai marketingszervezet, fel fogjuk kínálni szakmai koncepciónkat és maximális együttműködésünket. Mennyire talált értő fülekre a BTH 2008 végén kidolgozott új, élményalapú marketingkoncepciója? A városlátogató turista az élményekért utazik, s mi tulajdonképpen annyit csináltunk, hogy újracsomagoltuk a várost, ez részünkről egyfajta igazodás is volt a kereslethez. Az élményalapú marketing Budapestet pezsgő, fiatalos, szórakoztató nagyvárosként mutatja be, tele különleges kulturális élményekkel, extrém és romantikus helyekkel, trendi szórakozási lehetőségekkel. A klasszikus és modern értékekre új formában hívjuk föl a figyelmet, közvetlenebb stílusban megszólítva a lehetséges utazókat. Ebben meghatározó szerepet játszik az e-marketing, egyik központi eszköze pedig a tavaly júniusban indult www.budapestadventure.com weboldalunk, amely képregényszerű megjelenésével mind designban, mind tartalmilag új hangot üt meg. De jelen van Budapest a közösségi portálokon is, videókat töltünk fel a YouTube-ra is. Egyre inkább azok jönnek hozzánk, akiknek szántuk ezt az üzenet, az élményt kereső, felfedezni vágyó fiatal és középkorú réteg. Internetes statisztikáinkból megállapítható, hogy a legnépszerűbb tartalmak a bulizás és a kultúra. Ezért is hoztuk létre a Művészetek Palotájával közösen a Kulturális Munkacsoportot azzal a célkitűzéssel, hogy a kulturális világot megpróbáljuk a turizmus irányába mozdítani. Az eredmény minden várakozásunkat felülmúlja: a kezdeti viszonylagos érdektelenség után ma ott tartunk, hogy a vezető kulturális intézményeket tömörítő, tizenöt tagú munkacsoport közös weboldallal – angolul a www.culturalbudapest. com, magyarul a www.budapestkultura. hu címen érhető el –, kulturális eseménynaptárral, önálló kiadvánnyal, a kulturális turisták utazási szokásait vizsgáló kutatással büszkélkedhet. A tömörülés tagjai az idei Budapesti Téli Fesztiválra már összehangolták tevékenységüket, és januártól valamennyi résztvevő intézményben, valamint a budapesti Tourinformirodákban is megtalálható egy kulturális kiadványtartó, benne az összes tagintézmény propagandaanyagával, míg korábban alig tudtak egymás tevékenységéről. A BTH teljes marketingeszköz-rendszerével ott áll mögöttük, bármelyikük háza táján történik valami, azonnal az összes csatornánkon hírt adunk róla a külföldi utazásszervezőknek és a külföldi sajtónak, de mi finanszíroztuk például a kiadványtartók felállítását is. A szűkös marketingbüdzsé vagy éppen tudatos koncepció áll amögött, hogy a legfrissebb hírek szerint összefogtak Berlinnel a távoli piacok megnyerésére? Inkább azt mondanám, hogy egyesítjük erőinket. A távoli piacokról nézve nem vagyunk egymás konkurensei, hanem kiegészítjük egymást: a nyugat-európai metropolis és a közép-európai, gazdag történelmű és világörökség-helyszínekkel rendelkező város. A két marketingszervezet együttműködését egyébként a Német Turisztikai Hivatal kezdeményezte, s az erről szóló megállapodást, amit ez után töltünk meg konkrét tartalommal, május elején írtuk alá a Berlini Turisztikai Hivatallal Budapesten. Mindketten az reméljük, hogy az egymást kiegészítő összetett kínálattal és a közös marketingakciókkal jelentős előnyökhöz juthatunk a tengerentúli célpiacokon, nevesítve Brazíliában, Japánban, Indiában, Kínában és Dél-Koreában. Miért éppen ők? Gazdasági elemzők Ázsiától várják, hogy kirántsa a válságból a világot. Mi nem véletlenül kezdtünk el dolgozni már 2009-ben Kínára meg Indiára, ennek az Economist és az IMF előrejelzéseit figyelembe véve szigorú gazdasági alapja volt. India 7 százalékos, Kína 8,7 százalékos GDP-növekedéssel zárta a múlt évet – ha ezekben az országokban meglódul az utazási kedv, irdatlan mennyiségű ember indul útnak. A világ ötödik legnépesebb országában, Brazíliában szintén nagyon sok mindent csináltunk tavaly, és honlapunk immár portugál nyelven is elérhető. Kezünkre játszott, hogy Brazíliában több mint harminc hétig vezette a bestseller listát a leghíresebb brazíl író, Chico Buarque Budapest könyve, amelyből film készült és tavaly volt a bemutatója, valamint még a Hungaroringen történt szerencsétlen Massabalesetből is sikerült pozitív sajtóvisszhangot kicsiholnunk odakinn. Közvetlen ez után indult a roadshow-nk, Sao Paulóban – nem túlzok – szinte széttéptek bennünket a prospektusokért. Meggyőződésem, hogy olyan piacokra kell dolgozni, ahol növekszik a gazdaság. Ezért erősít a BTH Európában a skandináv térségben is. Mindezekkel párhuzamosan a Budapest-Közép-Duna-vidéki Regionális Marketing Igazgatósággal közösen akciózunk a belföldi turisták felé és külön rendszert dolgoztunk ki a Kárpát-medencebeli magyarok elérésére is. Hogyan értékeli a Budapest Főutcája projektet a turizmus szempontjából? Gratuláltam hozzá! Ilyen mértékű fejlesztés évtizedek óta nem történt, a Kálvin tértől a Szabadság térig belakhatóvá vált az egész terület, amin leginkább a turizmus és a kereskedelem nyerhet. A feltételeket megteremtették hozzá, csak élni kell vele. Mi annyiban kapcsolódtunk hozzá, hogy az élményalapú marketinggel összhangban arculatilag és szolgáltatásaiban is modernizáltuk a Sütő utcai főirodánkat. Ha jövő februárra a Ferenciek tere és a Március 15. tér is rendben lesz, és megszépül a korzó is, az már abszolút húzóerő lehet a turizmus számára. Mindig is mondtuk: az hiányzik Pestből, hogy a belváros keresztül-kasul sétálható legyen. ● 33 BUDAPEST 2010 június
