Budapest, 2010. (33. évfolyam)
5. szám május - Nagy-Budapest városrendezése: II. Lakó-, ipari-, és zöldterületek
Előző előadásunkban ismertettük azokat a főbb elveket, amelyeknek alapján Nagy-Budapest általános és összefüggő rendezési tervének kidolgozása megkezdődött. Most és a következő előadásokban, a részletes problémák ismertetése előtt az általános városrendezési tervről adunk tájékoztatást. Ehhez azonban néhány szóval meg kell világítani, hogy mi is az általános városrendezési terv. Ha egy főhadiszálláson a vezérkar a hadműveleti terveket kidolgozza, nem foglalkozik a részletekkel, nem foglalkozik azzal, hogy melyik ezred vagy század milyen mozdulatokat hajtson végre, hanem hadtesteket, hadseregeket mozgat és vet harcba. A térkép, amelyen a vezérkar dolgozik, ennek megfelelően nagyléptékű, egész országrészeket mutat. Ugyanez a helyzet a városrendezésben is; a részletproblémák megoldása előtt nagy egységekben kell gondolkodni, az általános problémákat és összefüggéseket kell tisztázni. Ezért az ilyen tervek nagy léptékben készülnek, amelyen az egyes házak nem is láthatók, legfeljebb a telektömbök. Külön-külön, de összefüggéseikben is tisztázni kell a területek felhasználásának kérdését, tehát azt, hogy hol legyenek a lakó-, hol az ipari, hol a zöldterületek, azután a vasúti vonalak, pályaudvarok, kikötők, repülőterek helyét, majd a forgalmi utak irányát, kapcsolatát. Minden egyes részletes probléma – tehát pl. az, hogy egy utat mennyire kell kiszélesíteni, valamely telken milyen magas házakat lehet építeni, hol helyezhető el és milyen módon egy gyárüzem – már csak ezeknek az általános kérdéseknek a tisztázása után oldható meg, ugyanúgy, miként a hadszíntéren egy ezred, egy zászlóalj, egy század is csak olyan harci mozdulatokat hajthat végre, amelyek beleillenek a magasabb egység, hadtest vagy hadsereg általános hadműveleteibe. A legelső feladat – és ez mai előadásunk tárgya – célszerűen felosztani a város területét, és kijelölni az egyes nagyobb területegységek rendeltetését. Kialakult tapasztalatok szerint a városi területeknek három alapkategóriáját különböztethetjük meg: ezek a lakó-, az ipari és a zöldterületek. Ezekhez még egyes különleges, városok szerint változó területek járulnak; ilyenek pl. Budapesten az ún. City, a legfőbb országos közintézmények területe, a Vár mint történeti jellegű városrész, a gyógyfürdő-területek; ilyen különleges terület pl. Budafokon a borpincék területe. Az alap és a kiindulás azonban a lakó-, ipari és zöldterületek hármas kategóriája, ezekben jut elsősorban kifejezésre a városi élet három fő eleme, illetőleg szükséglete: az Nagy-Budapest városrendezése II. – Lakó- ipari-, zöldterületek 24 BUDAPEST 2010 május SZÓL A RÁDIÓ Budapest naptár 1948-ra Sávoly Tamás mentette ki a Magyar Rádió archívumának elfekvőjéből azokat a szöveget, amelyekből jó néhányat – történetükben először – publikálni is lehet immár: kitűnő előadók kitűnő előadásai, többnyire az 1940-es évekből. A most közreadott szöveg 1948. január 12-én, hangzott el a „Budapest kettőn”, bemondó olvasta fel Granasztói Pál szövegét, amely egy Nagy-Budapest városrendezéséről szóló szabadegyetemi kurzus része volt. A produkció első „felvonását” márciusi számunkban adtuk közre.
