Budapest, 2010. (33. évfolyam)
5. szám május - Zappe László: Fenyeget a Szutyok
Pintér Béla 1998 óta minden évben elkészít egy, néha két darabot. Maga írja és rendezi, saját társulatával adja elő, és minden produkcióban maga is fellép – néha csak fontos, olykor főszerepben. Megjelenésekor egészen új színt hozott, s ezzel el is indult az ilyenkor elvárható úton. Feltűnést keltett, nagy sikert aratott, majd megszoktuk. Stílusa, hangvétele, szellemisége oly erős, oly markáns, hogy annak megtartása ugyanolyan veszélyes, mint a megváltoztatása. S ez utóbbira Pintér Béla nem is igen mutat hajlandóságot. Tárgyban, témában ugyan nagy változatosságot jelent az az immár tizenöt mű, amelyet eddig létrehozott az együttes, de a hangütés mindig hasonló. Az önazonossághoz való ragaszkodás pedig kettős következménnyel jár. Az eleinte szaporodó lelkesedők és érdeklődők egy része belefárad az évről évre hasonló szellemiségű munkák követésébe, az így megfogyatkozott hívekből viszont egyre lelkesebb, egyre rendíthetetlenebb rajongói kör alakul ki. Pintér Béla újabban nem nyer díjakat, Szamosi Zsófia de törzskö zönségére mind biztosabban számíthat. Kevésbé sikerült műveire sem könnyű a bemutató idején bejutni, és a hívek kemény magját akkor is magával ragadja a szellem, a humor változatlan lényege, ha az egész produkció nem is olyan átütő erejű, mint a legjobbaké volt. A most bemutatott új darab, a Szutyok az utóbbi évek legizgalmasabb és legfélelmesebb társadalmi jelenségét ragadja meg, a szélsőjobboldali, rasszista eszmék felerősödését, terjedését. A cselekmény mintha egyfajta – talán lélektani – magyarázatot keresne erre. Egy kis faluban biopékséget és színjátszó kört működtető derék értelmiségi házaspár, amikor kiderül, hogy saját gyermekük nem lehet, az árvaházban megismerik a kiállhatatlan, mindennel és mindenkivel ellenséges Rózsit, akit egyébként csak Szutyoknak hívnak. Megszánják és magukhoz vennék, ám ő csak barátnőjével együtt hajlandó hozzájuk költözni, akiről azonban kiderül, hogy cigány. A derék falusiak sztereotip előítélettel fogadják. A cigánylány azonban alkalmazkodó és hízelgő, míg Szutyok továbbra is kiállhatatlan, a szeretet lepattan róla, a rosszindulatú intrikák viszont gyökeret vernek a lelkében. A cigánylányt megszeretik a falusiak, bár hazudik és lop, a beilleszkedni képtelen Szutyok visszamenekül az árvaházba, ahonnan harcias rasszista aktivistaként tér vissza. Kideríti, hogy volt nevelőapja zsidó, meg azt is, hogy nemi viszonyba keveredett a cigánylánnyal. Hozzálát hát a rendcsináláshoz, amivel tragédiák sorozatát indítja el. Ez a történet természetesen nagyjából úgy viszonyul akár az élet realitásaihoz, akár a logikához, mint egy átlagos operalibrettó, bár egyes részletei, jelenetei, félmondatai mély és eredeti megfigyeléseket tartalmaznak. Pintér Béla és társai stílusában előadva azonban ez a képtelen librettó megrázóan komikus, szívbe markolóan nevetséges és valószerűtlenül igaz képet mutat mai világunkról. Az együttes most is kifogástalanul beszéli az évtizede kimunkált színpadi nyelvet, a színészek precízen ábrázolják a sztereotípiákban beszélő emberekben rejlő egyedi sorsokat. Szamosi Zsófia hi telesíti a címszerepet, szánni való lázadóból meggyőzően alakul át ellenszenves rendcsinálóvá. Friedenthal Zoltán huma nista értelmiségit, praktikus üzletembert és idealista felvilágosítót, azaz eszményi polgárt egyesít az amatőr színjátszó együttest vezető falusi biopék alakjában, Szalontay Tünde az élettől meggyötört, gyermek után sóvárgó asszony fájdalmát adja pontosan. Enyedi Éva a rugalmas lelkületű és erkölcsű cigánylányt mutatja meg sok árnyalattal, Thuróczy Szabolcs és Quitt László két idős paraszt szerepé ben remekel. Szakonyi Györk sunyi int rikust, Roszik Hella finom lelkű, beteges asszonyt jelenít meg. Pintér Béla remek paródiával mulattatja részint a bennfentes közönséget, mindazokat, akik ismerik Regős János t, a Szkéné vezetőjét, de azokat is, akik voltak már színházi találkozók szakmai beszélgetésein. Végül is az előadás nem magyarázza meg a veszedelem eredetét, de fenyegetését annál nyilvánvalóbbá teszi. ● A tervek szerint idén is lesz Nyár a Lánchídon: június 26. és augusztus 15. között a hétvégeken ismét a gyalogosoké, a zenészeké, a gyerekprogramoké és a piknikezőké lesz a terep. Nem maradnak élmények nélkül a múzeumrajongók sem, a Szent Iván éjhez legközelebbi szombat éjszakán, vagyis idén június 19-én ismét várják őket a város kiállítóhelyei a Múzeumok éjszakáján. A 2003 óta itthon is megrendezett esemény mára igazi kulturális csemege lett, a közgyűjtemények ilyenkor különleges programokkal, egyedi tárlatvezetésekkel várnak mindenkit. Az előző évek tapasztalataiból okulva egy dolog biztosan kijelenthető: érdemes gyorsnak és szemfülesnek lenni, ha egyegy felkapottabb kiállítóhely programjára szeretnénk bejutni. ● Fenyeget a Szutyok Zappe László 16 BUDAPEST 2010 május Július 4-én az egykori Dire Straits tagja, Mark Knopfler koncertezik Budapesten
