Budapest, 2010. (33. évfolyam)
3. szám március - Nagy-Budapest városrendezése, I. Az első lépések
A dombos-völgyes budai oldal egészséges lakóvidék, ezért elsősorban lakótelepülésre kell kiaknázni, míg a sík pesti oldalon kell elhelyezni a munkahelyeket, ipari területeke. Ugyanitt, a pesti oldalon, a Duna mentén kell kiképezni a nagyváros főközpontját, az ún. City-t – s ide összpontosítani a legfőbb hivatalokat, minisztériumokat, közintézményeket. A főközponton kívül minél több mellékközpontot kell kiképezni – így pl. Újpesten, Kispesten, Zuglóban, Lágymányoson – hogy a lakosság a lakóhelyéhez közel megtalálja életszükségleteit, s ne kelljen hosszú utakat e célból megtennie. A város szerkezetét tehát decentralizálni kell. Ugyanígy decentralizálni kell a munkahelyeket is, elsősorban az ipari területeket, hogy minél jobban csökkentsük a lakó- és munkahely közötti távolságot. Ezzel is sok felesleges utazást takaríthatunk meg, és csökkentjük a forgalmi utak, a közlekedési eszközök túlterheltségét. A decentralizálásnak ebből az elvéből következik, hogy az egyes városrészek helyi önállóságát fokozni kell. Munkaalkalmak teremtésével, a helyi központok fejlesztésével, a helyi sajátosságok kidomborításával arra kell törekednünk, hogy a környéki és a külvárosok fejlődésnek induljanak, színvonaluk emelkedjék, megszűnjön tehát az a különbség, ami eddig a bel- és a külterületek, a főváros és a környéki városok között volt. A program a közlekedésre vonatkozóan is több fontos alapelvet szögezett le. A forgalmi úthálózattal kapcsolatban megállapította, hogy a főváros forgalmi utait a rajtuk lebonyolódó forgalom iránya és 24 BUDAPEST 2010 március Verba volant, scripta manent. A szó elszáll, az írás megmarad, tartja a latin mondás. Igazsága különösen érvényes a Magyar Rádió Archívumában 1927-től őrzött műsordokumentumokra. A Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. az adásbiztonság megtartása érdekében annak idején írásban kérte az elhangzásra engedélyezett előadások szövegkönyveit a szerzőktől, akik az akkori tudományos, politikai, művészeti élet vezető szereplői közül kerültek ki. A Magyar Rádió és Telefonhírmondó Rt. „Budapest” nevű adója, 1928-ban hirdette meg közművelődési előadássorozatát. A klebelsbergi oktatáspolitika jegyében, 1934-ben aztán, a Budapest II. adójának megindulásával külön műsorblokkot kapott. Jeles tudósokat, közéleti személyeket kértek fel. Többek között: Kodály Zoltánt, Szentgyörgyi Albertet, Teleki Pált, Illyés Gyulát, Ybl Ervint, Rexa Dezsőt. Szerencsés véletlen, hogy az adásrögzítés megindulása után sem szűnt meg az írott előadás szövegkönyveinek a begyűjtése. A hanganyag jelentős részét ugyanis a visszavonuló német csapatok megsemmisítették. Az írott dokumentumok viszont, amelyeket műsoronként borítékokban tároltak, nagyrészt elkerülték a pusztítást. Az 1947-ben újjáépített nagyadó tette lehetővé, hogy Budapest II. is újraszerveződjék. Ortutay Gyula, a Rádió elnöke és Pamlényi Ervin, az aktuális osztály vezetője megindították a háború előtti közművelődési előadássorozat folytatását, „A rádió szabadegyetemét”. Így kérték fel közreműködésre Granasztói Pált (1908−1985), a Fővárosi Közmunkák Tanácsa Városrendezési Osztályának vezetőjét, hogy egy tízrészes sorozat keretében számoljon be Budapest újjáépítési terveiről, adottságairól. Sajnos a hangdokumentumok nem maradtak fenn, de a szövegek igen, a Magyar Rádió Műsorborítéktárában. A rádió államosítása után e gyűjtemény egy részét az Országos Levéltár Sajtóarchívumába szállították, ahol szerencsésen fennmaradhatott a szöveg az utókor számára. A Rádió sokkal később, csak 1996-ban kezdte rendezni dokumentumait. 2004-ben a leltár az Országos Levéltárban található műsoranyag többszörösét tárta fel. Jelenlegi ismereteink szerint e gyűjtemény többszázezer borítékot foglal magában 1927-től napjainkig. Az itt még nem kutatott s Budapestről szóló előadások száma meghaladja a kétezret. Granasztói Pál építész, szakíró a József Műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet 1933-ban. 1934-1945 között Budapest székesfőváros polgármesteri hivatala városrendezési ügyosztályán mérnökként, majd 1945-1948 között a Fővárosi Közmunkák Tanácsa Városrendezési Osztályának osztályvezetőjeként dolgozott. 1947-től a modern építészetről tartott előadásokat a rádióban. Ez után kérték fel a „Nagy-Budapest városrendezése” főcímmel a Rádió szabadegyeteme keretében tartandó sorozatra. Granasztói negyedszázada halott, Gondolatait, amelyek köré szövegét annak idején szervezte, most írásban ismerhetik meg a BUDAPEST olvasói. Három részt publikálunk a sorozatból az elkövetkező hónapokban: Budapest története gazdag örökségének eddig ismeretlen elemeit. (Sávoly Tamás) Ortutay Gyula, az elnök Granasztói Pál a negyvenes évek végén forás: Magyar Építészeti Múzeum A Belső Erzsébetváros rekonstrukciójának terve maketten (1946) forrás: Preisich Gábor: Budapest városépítésének története
