Budapest, 2010. (33. évfolyam)
3. szám március - Vargha Mihály, Montvai József: A kettévágott kerület
jellege szerint kell megkülönböztetni és kiképezni. Ennek során gondoskodni kell ún. gyorsforgalmi utakról, amelyek az országos és környéki forgalmat elkülönített autópályákon átvezetik a főváros területén – ilyen út pl. a már megépített Ferihegyi repülőtéri út – továbbá ún. átmenő forgalmi utakról, amelyek az egyes városrészek közötti forgalmat szolgálják – ilyen pl. a Bajcsy-Zsilinszky út –, végül az ún. gyűjtőutakról, amelyek az egyes városrészeken belüli forgalmat összegyűjtik és a főútvonalakra vezetik – ilyen pl. a Király utca. A program szerint a gyorsforgalmi utak hálózatát úgy kell megtervezni, hogy azok a főváros belső, sűrűn lakott részei körül egy ún. elhárító gyűrűt alkossanak, és ezzel a belső városrészek forgalmát az oda nem való távolsági forgalomtól tehermentesítsék. Az elhárító útgyűrűk rendszere ma már a legtöbb nagyváros rendezési tervében szerepel. A vasúti közlekedésre vonatkozóan a tervezési program szintén igen fontos alapelveket szögezett le. Elsősorban azt, hogy külön kell választani a vasúti személy- és teherforgalom vonalait és pályaudvarait, a személyforgalomban pedig szét kell választani a távolsági, tehát a nemzetközi és országos vonalakat a környéki forgalomtól. A távolsági forgalom számára új központi pályaudvart kell építeni, a környéki forgalmat pedig a meglévő pályaudvarok földalatti összeköttetésével át kell vezetni a város belsején. Ez utóbbi elgondolás adja egyben a nagy-budapesti gyorsvasúti rendszer alapját is. A kikötőkre és repülőterekre vonatkozóan a program leszögezte, hogy a Csepelsziget csúcsán egy nagy hajózási kikötőt, Újpestnél pedig egy kisebb kikötőt kell kifejleszteni, mindkét helyen hajójavító műhellyel, téli kikötővel ellátva. E kikötők mellett repülőterekről, továbbá vasúti és közúti összeköttetésről is kell gondoskodni, hogy a különböző szállító eszközök közötti kapcsolat biztosítva legyen. Ezzel egyidejűen fel kell hagyni a parti kirakodást, és a Duna-partokat sport és egyéb célokra kell felhasználni. Ezeknek a főbb alapelveknek a megállapítása után kezdődött meg előbb Nagy-Budapest általános városrendezési tervének, majd később az egyes részletes rendezési terveknek a kidolgozása. Legközelebb az általános rendezési terv egyik fő kérdését, a lakó-, ipari és zöldterületek kijelölését ismertetjük. ● 25 BUDAPEST 2010 március Csepel „munkásváros”, 1947 forrás: Preisich Gábor: Budapest városépítésének története Valószínűleg a társadalmi összetételben is fennáll a párhuzamosság a két kerület, a tizedik és a tizenötödik között, ahogy például a természeti környezetben is. Rákospalota két jelentősebb vize a beljebb húzódó Szilas- és a külső területét érintő Csömöripatak. De van hasonlóság az építészeti hagyományt, az örökölt állományt nézve is. E települések kialakulása idejéből a családi házas körzetek, a 19-20. század fordulójáról az eklektikus kisvárosi beépítés, az 1920-1930-as évek nem túl bőségesen megmaradt emlékei, majd az 1970-1980-as évekből a lakótelepek, ezek mind „egyidősek“, persze egyedi helyezetük más és más. Első heteimben az érvényes szabályozásokat tekintettem át, hogy megismerjem, milyen feltételrendszerrel alakították ki a korábbi években a kerület településrendezési terveit. A szabályozási egységek száma huszonhat, ezek közül húszra megszületett az érvényes szabályozás, vagyis a beépíthető területek nyolcvan százalékát illetően rendezett a helyzet. Ami a fővárost sok más helyen is érinti, de itt különösen nagy problémákat okoz: a gyorsforgalmi utak bevezető szakaszai miatt rendkívüli módon megnövekedett autóforgalom sokféle hatása. Rákospalotán mindez abban összegződik, hogy az M3 gyakorlatilag kettévág egy városrészt. Méghozzá épp egy olyan, korábban egységes lakótelepet, mint a régi MÁV telep. Ez a sajátos arculatú negyed az 1900-as évek elején épült. Talán itt érdemes szólni néhány szót a kerület kialakulásáról. Pestújhely kiválá-A kettévágott kerület Montvai József egy éve, 2009 februárja óta tölti be a főépítészi tisztséget a főváros XV. kerületében, Rákospalota-Újpalota-Pestújhelyen. Korábban több éven keresztül a X. kerületben, Kőbányán töltötte be ezt a hivatalt. Területét, lakosságának számát tekintve a két városrész igen hasonló – s minthogy még a fontosabb kérdések között is előfordul párhuzamosság, eddigi munkájának tapasztalatait jól tudja hasznosítani. FŐÉPÍTÉSZEK FÓRUMA
