Budapest, 2010. (33. évfolyam)

1. szám január - „Az új Budapest II. – Józsefváros”

Major: Ezt természetesen nem kell ilyen mereven értelmezni, mert ezek a magas épületek váltakozni fognak alacsony épí­tésű középületekkel is... Lestyán: Ezt különösen a műemlék-tisz ­telet és a múlt bizonyos fokig való megbe­csülése köszöni meg a városrendezésnek, mert azt jelenti, hogy gyönyörű Múzeum­épületünk és a környéken lévő, építészetileg is mindenképpen becses paloták, talán még a Ludovika is, ami nem műemlék ugyan, de a kornak jellegzetes és eléggé jó építkezése, megmaradhat. Éppen így a Reviczky és Esz­terházy utcákban is azok a kis paloták, amik mint épületek a szívünkhöz vannak nőve. Major: A tradíció tisztelete nálunk nem a formák utánzásában, hanem a régi alko­tások megbecsülésében és megőrzésében nyilvánul meg. Noha az eklekticizmus múlt század végi működésével szemben ellenvéleményem van, természetes, hogy ez nem befolyásolja előbbi kijelentésemet. Természetesen a műemlékek mellé terv­szerű és racionális elosztással úgy kell elhelyezni azokat a kulturális, egészség­ügyi és egyéb intézményeket, hogy azok a lakosság egy bizonyos tömbjének egy­formán rendelkezésre álljanak. Lestyán: A kertészet már nagyon türel ­metlen. Látom, fél hogy kimarad a problé­mák megvitatásából. Jancsó Vilmos kapcso­lódik be az újjáépítés őt érintő feladataiba. A mikrofon előtt teljes szólásszabadsága van, ez a mikrofon demokráciája. Halljuk hát, mit mond. Jancsó: A Józsefváros meglévő kertjei mindenképpen bővítésre szorulnak. A Bel­várostól kifelé haladva a Múzeum körút és a Nagykörút közötti rész aránylag egész­ségesnek mondható. Major: Remélem csak a Múzeum kert és környékére gondolsz? Jancsó: Úgy van. Az állami kezelésben lévő és remélhetőleg rövidesen ismét pom­pájában virágzó Múzeum-kert a gyermekes anyák öröme. Árnyékos sétányai a szép ta­vaszi napokon mindig hangosak voltak a gyermekek kacajtól. A Múzeum-kerthez csatlakozik a lazán beépített tudomány­egyetemi Trefort kert, míg az Üllői út menti belső Klinikák szintén laza beépítettséget mutatnak. Néhány kisebb kertsziget, ilyen a Rókus kórház előtti kert, a Sándor téri, a Blaha Lujza tér, a Józsefvárosnak ezek a részei ebből a szempontból aránylag ked­vezően oszlanak meg. Lestyán: Mit szól ehhez az építőművé ­szet és a városrendezés? Major: Mi azt a meglévőt keveselljük, lehet, hogy utópisták vagyunk, de egy tá­volabbi jövő városképét úgy képzeljük el, hogy szabadon álló, kisebb-nagyobb épü­letek között a kertek zöld lombja szinte összefolyik. Lestyán: Nincs olyan hajmeresztően utópisztikus elképzelése a városrendezés­nek, amit szerény véleményem szerint a kertészet kevesellne. Igazam van, Jancsó aligazgató úr? Jancsó: Tökéletesen. Folytatva az előbb mondottakat, a Nagykörút, továbbá a Fiu­mei és Orczy út között a zöld terület szem­pontjából romlik a helyzet. A Tisza Kálmán teret sürgősen rendbe hozzuk, és még eb­ben az évben régi pompájában várja majd a látogatókat. Természetesen a kivágott fák pótlása hosszú időt vesz igénybe. A Kálvá­ria-kert jelenleg mint zöldségtermelésre ki­adott kiskert szerepel. Mihelyst a viszonyok megjavulnak, azt is megvitatjuk. Az Orczy­kert és az előtte lévő, úgynevezett Ludovi­ka háromszög állami kezelésben van. Re­mélem azonban, hogy idővel elsősorban a nagy kiterjedésű Orczy-kertet is átveszi a 10 BUDAPEST 2010 január A Szigony utca mélyén

Next

/
Thumbnails
Contents