Budapest, 2010. (33. évfolyam)
1. szám január - „Az új Budapest II. – Józsefváros”
mellettem, a mikrofon előtt. Először Major Mátét kérem meg, mondja el egyéni elgondolásait, elképzeléseit, terveit, az újjáépülő Józsefvárosról. Major Máté: Lestyán barátom utolsó mondatához kapcsolódva először is hangsúlyozom, hogy a Közmunka Tanácsnak eddig nincsenek konkrét tervei a Józsefváros újjáépítésére vonatkozóan, nincsenek, de nem is lehetnek, csak általánosságban, mégpedig azért, mert a Józsefváros elavult városrész, melynek szanálása csak a többi városrész szanálásához hasonló módon oldható meg. Lestyán: Mit szól ehhez a Székesfővá ros kertészete? Jancsó Vilmos felel, hogy mennyiben befolyásolja ez a kertészeti újjáépítés elgondolásait. Jancsó: A Székesfővárosi kertészet nagy vonalúan kidolgozta a jövő Budapest korszerű és a mai idők szellemének megfelelő parkosítási rendszerét. A cél az, hogy minden fővárosi lakó munkahelye és lakása közelében megtalálja az egészséget jelentő friss, szabad levegőt, a pihenő és játszóteret, a sportkertet. Míg az aránylag kedvező fekvésű budai oldal fürdővárosi és kirándulási lehetőségeket rejt magában, a belső városrészekben már áldozattal és bizonyos mértékben megalkuvással juthatunk csak a zöldfelülethez. A Józsefváros ebből a szempontból tipikus képviselője a sűrűn betelepült és kevés szabad légtérrel rendelkező egészségtelen városnegyedeinknek. Major Máté: Megengeditek, hogy itt közbeszóljak? Lestyán: Major Máté kért és kap enge délyt a közbeszólásra. Major Máté: Véleményem szerint a ker tészeti elgondolás nem valósítható meg önállóan, csupán a városrendezési és fejlesztési tervvel a legszorosabb kapcsolatban. Az, hogy itt-ott nagy áldozatokkal egy-egy kisebb parkterületet létesítsünk, csak tüneti kezelése lenne annak a bajnak, amitől egy ilyen elavult terület beteg. Legfeljebb átmenetnek fogadható el, s később bele kell illeszkednie a városrendezés távolabbi elgondolásaiba. Tény, hogy a Józsefváros a legsűrűbben beépített kerülete ennek a városnak. Területének kereken 60 százalékát foglalják el az épületek, úgyhogy az utcákat nem számítva az 1.000 m2-nél nagyobb magán- és közkertek területéből egy józsefvárosi lakosra csupán 3 négyzetméter jut, holott legalább 10-15 kellene. Lestyán: Jancsó Vilmos bólogat a közbe szólásra, ebből látom, hogy az építőművészet, illetve a városszabályozás és a kertészet nem fog a végén összeveszni. Így is van ez rendjén. Egységes, nagy összefogó tervre is van szükség. Ha szabadna azt mondanom, több évtizedekben, évszázadokban kell a szakembereknek gondolkozniok, hiszen erre soha nem volt megfelelőbb és jobb alkalom, mint ebben a szomorú helyzetben, amikor egy lerombolt fővárost látunk magunk előtt. Major Máté folytatja megint a józsefvárosi szabályozási elgondolások főbb vonásait. Major Máté: Az előbb említett sűrű be építésnek nemcsak az a következménye, hogy alig akadunk ebben a városrészben egy-egy zöld fára, hanem a napfény, a levegőhiány is, s ezek következtében a rossz egészségügyi állapot. Budapest levegője kormosabb, mint Londoné, s a Józsefváros ebben is vezet. Közművekkel ugyan el van látva, de már fürdőszobákban nagy a hiány. Józsefvárosban az emberek kereken 64 százalékának nincs fürdőszobája... Lestyán: És az új Józsefvárosban lesz? Major Máté: Az új építésnek szándé kai szerint minden embernek joga van fürdőszobás lakásra, éppen úgy, mint arra is, hogy lakása központilag legyen fűtve, mert a mai állapotok szerint a Józsefváros épületeinek csak alig több mint 8 százaléka részesül ennek áldásaiban. Lestyán: A statisztika mindennél éke sebben beszél. Nincs olyan szomorú, nincs olyan lesújtó jelző, ami az ilyen statisztikai adatoknál élénkebben magyarázna meg valamit. Most kérdezzük hát azt, hogy ezeket a hiányosságokat, amiket Major Mátétól hallottunk, az új városrendezés a VIII. kerületben ki fogja tudni küszöbölni? Major: Feltétlenül. Persze ez olyan óriá si feladat, amit csak lépésről lépésre, minden összefüggésnek felderítésével, minden részletkérdés alapos vizsgálatával, az erők összefogásával, felvilágosítással és természetesen az anyagi lehetőségek megteremtésével lehet csak megoldani. Lestyán: A nagy átfogó városszabályo zási tervnek vannak már kialakult konkrétumai a Józsefvárosra vonatkozóan? Először építészetileg? Major: Igen Általánosságban. A Jó zsefváros is, mint a többi belterületi régi kerület, úgynevezett fellazításra szorul, hogy a mostani állapotok már említett hiányosságai, vagy például amiről még nem is beszéltünk, az immár akuttá váló forgalmi kérdések hosszú időre kielégíthetően megoldhatók legyenek. Ez a fellazítás azonban nem oldható meg az eddigi telektulajdon-rendszer és telekforma gyökeres megváltoztatása nélkül. Hogy közlekedésnek, kertnek, játszótereknek, levegőnek, napfénynek elég teret biztosítsunk, úgy kell átalakítanunk fokozatosan a városnegyed beépítését, hogy a már meglévő sűrű lakosság ne vízszintesen, alig egy-két emelet magasságú épületekben oszoljék meg, hanem egymás fölé helyezve 10-12 emeletes, vagy akár ennél magasabb épületekben találja meg azt az otthont, amit a korszerűség megkövetel. Ezzel az épületek alapterülete csökken, és elegendő tér nyílik az előbb említett egyéb kívánalmak teljesítésére. Lestyán: Mielőtt az egyéb kívánalmakról Jancsó Vilmost kérdeznénk meg, leszögezhetjük tehát, hogy a Józsefváros valósággal a felhőkarcolók városnegyede lesz. 9 BUDAPEST 2010 január Major Máté forrás: Magyar Építészeti Múzeum
