Budapest, 2010. (33. évfolyam)

1. szám január - „Az új Budapest II. – Józsefváros”

mellettem, a mikrofon előtt. Először Ma­jor Mátét kérem meg, mondja el egyéni elgondolásait, elképzeléseit, terveit, az újjáépülő Józsefvárosról. Major Máté: Lestyán barátom utolsó mondatához kapcsolódva először is hang­súlyozom, hogy a Közmunka Tanácsnak eddig nincsenek konkrét tervei a Józsefvá­ros újjáépítésére vonatkozóan, nincsenek, de nem is lehetnek, csak általánosságban, mégpedig azért, mert a Józsefváros elavult városrész, melynek szanálása csak a többi városrész szanálásához hasonló módon oldható meg. Lestyán: Mit szól ehhez a Székesfővá ­ros kertészete? Jancsó Vilmos felel, hogy mennyiben befolyásolja ez a kertészeti új­jáépítés elgondolásait. Jancsó: A Székesfővárosi kertészet nagy ­vonalúan kidolgozta a jövő Budapest kor­szerű és a mai idők szellemének megfelelő parkosítási rendszerét. A cél az, hogy min­den fővárosi lakó munkahelye és lakása közelében megtalálja az egészséget jelentő friss, szabad levegőt, a pihenő és játszóte­ret, a sportkertet. Míg az aránylag kedvező fekvésű budai oldal fürdővárosi és kirán­dulási lehetőségeket rejt magában, a bel­ső városrészekben már áldozattal és bizo­nyos mértékben megalkuvással juthatunk csak a zöldfelülethez. A Józsefváros ebből a szempontból tipikus képviselője a sűrűn betelepült és kevés szabad légtérrel rendel­kező egészségtelen városnegyedeinknek. Major Máté: Megengeditek, hogy itt közbeszóljak? Lestyán: Major Máté kért és kap enge ­délyt a közbeszólásra. Major Máté: Véleményem szerint a ker ­tészeti elgondolás nem valósítható meg ön­állóan, csupán a városrendezési és fejlesz­tési tervvel a legszorosabb kapcsolatban. Az, hogy itt-ott nagy áldozatokkal egy-egy kisebb parkterületet létesítsünk, csak tüneti kezelése lenne annak a bajnak, amitől egy ilyen elavult terület beteg. Legfeljebb át­menetnek fogadható el, s később bele kell illeszkednie a városrendezés távolabbi el­gondolásaiba. Tény, hogy a Józsefváros a legsűrűbben beépített kerülete ennek a vá­rosnak. Területének kereken 60 százalékát foglalják el az épületek, úgyhogy az utcá­kat nem számítva az 1.000 m2-nél nagyobb magán- és közkertek területéből egy józsef­városi lakosra csupán 3 négyzetméter jut, holott legalább 10-15 kellene. Lestyán: Jancsó Vilmos bólogat a közbe ­szólásra, ebből látom, hogy az építőművé­szet, illetve a városszabályozás és a kertészet nem fog a végén összeveszni. Így is van ez rendjén. Egységes, nagy összefogó tervre is van szükség. Ha szabadna azt mondanom, több évtizedekben, évszázadokban kell a szakembereknek gondolkozniok, hiszen erre soha nem volt megfelelőbb és jobb al­kalom, mint ebben a szomorú helyzetben, amikor egy lerombolt fővárost látunk ma­gunk előtt. Major Máté folytatja megint a józsefvárosi szabályozási elgondolások főbb vonásait. Major Máté: Az előbb említett sűrű be ­építésnek nemcsak az a következménye, hogy alig akadunk ebben a városrészben egy-egy zöld fára, hanem a napfény, a le­vegőhiány is, s ezek következtében a rossz egészségügyi állapot. Budapest levegője kormosabb, mint Londoné, s a Józsefvá­ros ebben is vezet. Közművekkel ugyan el van látva, de már fürdőszobákban nagy a hiány. Józsefvárosban az emberek kere­ken 64 százalékának nincs fürdőszobája... Lestyán: És az új Józsefvárosban lesz? Major Máté: Az új építésnek szándé ­kai szerint minden embernek joga van für­dőszobás lakásra, éppen úgy, mint arra is, hogy lakása központilag legyen fűtve, mert a mai állapotok szerint a Józsefváros épü­leteinek csak alig több mint 8 százaléka ré­szesül ennek áldásaiban. Lestyán: A statisztika mindennél éke ­sebben beszél. Nincs olyan szomorú, nincs olyan lesújtó jelző, ami az ilyen statisztikai adatoknál élénkebben magyarázna meg valamit. Most kérdezzük hát azt, hogy ezeket a hiányosságokat, amiket Major Mátétól hallottunk, az új városrendezés a VIII. kerületben ki fogja tudni küszöbölni? Major: Feltétlenül. Persze ez olyan óriá ­si feladat, amit csak lépésről lépésre, min­den összefüggésnek felderítésével, minden részletkérdés alapos vizsgálatával, az erők összefogásával, felvilágosítással és termé­szetesen az anyagi lehetőségek megterem­tésével lehet csak megoldani. Lestyán: A nagy átfogó városszabályo ­zási tervnek vannak már kialakult konk­rétumai a Józsefvárosra vonatkozóan? Először építészetileg? Major: Igen Általánosságban. A Jó ­zsefváros is, mint a többi belterületi régi kerület, úgynevezett fellazításra szorul, hogy a mostani állapotok már említett hiányosságai, vagy például amiről még nem is beszéltünk, az immár akuttá váló forgalmi kérdések hosszú időre kielégít­hetően megoldhatók legyenek. Ez a fel­lazítás azonban nem oldható meg az ed­digi telektulajdon-rendszer és telekforma gyökeres megváltoztatása nélkül. Hogy közlekedésnek, kertnek, játszótereknek, levegőnek, napfénynek elég teret bizto­sítsunk, úgy kell átalakítanunk fokoza­tosan a városnegyed beépítését, hogy a már meglévő sűrű lakosság ne vízszinte­sen, alig egy-két emelet magasságú épüle­tekben oszoljék meg, hanem egymás fölé helyezve 10-12 emeletes, vagy akár ennél magasabb épületekben találja meg azt az otthont, amit a korszerűség megkövetel. Ezzel az épületek alapterülete csökken, és elegendő tér nyílik az előbb említett egyéb kívánalmak teljesítésére. Lestyán: Mielőtt az egyéb kívánalmakról Jancsó Vilmost kérdeznénk meg, leszögez­hetjük tehát, hogy a Józsefváros valósággal a felhőkarcolók városnegyede lesz. 9 BUDAPEST 2010 január Major Máté forrás: Magyar Építészeti Múzeum

Next

/
Thumbnails
Contents