Budapest, 2009. (32. évfolyam)
2. szám február - Erő Zoltán: Örökségvédelem és városfejlesztés. Összebékülhetnek?
ria jelent meg a jogrendben, a „mûemléki jelentôségû terület”. Tizennégy városmag – köztük Buda – kapta meg elsôként ezt a címet. A létezô szocializmus évtizedeiben európai szinten is egyedülálló munka indulhatott meg ezeken a területeken, sajátos mûemléki városrendezési tervek elkészítésével, az épületek egyenkénti gondos helyreállításával. Durva egyszerûsítéssel azt mondhatjuk, hogy a központi hatalom erôszakos megjelenése, a társadalmi rendszer átalakítása, a tulajdon feletti rendelkezés és a lakásszektor központosítása különösen erôs eszközrendszert adott a mûemlékvédelem kezébe, amit az a lehetôségekhez képest a lehetô legjobban ki is használt. (A rendszer számos vad pusztításával eközben persze köteteket lehetett megtölteni...) Voltaképpen 1989-ig ebben a környezetben valósulhatott meg Sopron, Gyôr, Eger, Pécs, és sok más történeti település magjának helyreállítása, korszerûsítô rehabilitációja. Sor kerülhetett épületek hosszas falkutatására, funkcióváltásokra, döntô szerkezeti felújításokra, lakásösz szevonásokra, gondos foghíjbeépítésekre, köztéralakításokra. Budapesten a legfontosabb eredménynek mindenekelôtt a budavári felújításokat kell tekintenünk. A II. világháború pusztításainak furcsa nyeresége a Várpalota középkori erôdrendszerének megjelenítése, Gerevich László felbecsülhetetlen értékû régészeti munkája, Gerô László megha tározó jelentôségû városkép-alkotó építészeti munkája. Köztudott, hogy a Nagy Lovagterem, a Zsigmond-kápolna, a Királypince gótikus részletei mind ekkor kerültek elô. A Buzogány-torony, a Nagy Rondella, a Kaputorony a várfalakkal ekkor épült ki. A rommá vált budai lakóházak barokk falaiból ekkor kerültek elô a gótikus részletek. Mindez alapvetô forrásadatokkal gazdagította a magyar építészettörténetet is. A helyreállítások során a többféle kor emlékeinek együttes bemutatását, a kortárs építészet eszközeinek alkalmazását európai színvonalúnak kell mondanunk. A vári foghíjak gondos beépítése, például a Tóth Árpád sétány modern épületeinek kialakítása, a mai napig jó szívvel vállalható megoldásokat hozott. Paradox módon az ôsi budai Vár polgárvárosa az 1970-es években a város egyik legkorszerûbb lakásállományával rendelkezett... De ne feledjük a Fôvárosi Tanács többi határozott akcióját sem: az Erzsébet-híd avatására kipucolták a hídfôben a Klotild-palotákat, a Jégbüfét. A városfelújítási, például metróépítési munkák részeként – igaz, csak a homlokzatokra terjesztve ki a beavatkozást – folyamatosan végigmentek a „sortataro-5 BUDAPEST 2009 február A Károlyiak egy korábbi barokk palotája az Irányi utca sarkán. Helyén ma hatalmas bérház áll – a tulajdonosok bontották el, hogy újpesti birtokukról származó termékkel, mészhomoktéglával építsenek jövedelmezô ingatlant A Párisi udvar új épülete. A korábbi kopottas bazár-udvart az Erzsébet-híd építését követôen, 1911-ben váltotta fel Schmahl Henrik brilliáns épülete Zsolnay pirogránit kerámiákkal, Róth Miksa üvegekkel. A szomorú állapotú mûemléképület igényes helyreállítása nagy kihívást jelent a Fôváros, az V. kerület, és a mûemléki hatóság számára – akárcsak a tér többi hasonló épülete esetében forrás: FSZEK Budapest Gyûjtemény forrás: FSZEK Budapest Gyûjtemény
