Budapest, 2009. (32. évfolyam)
12. szám december - Tosics Iván: Kelet-Közép-Európa városaiban
A volt szocialista városok átalakulása a kereskedelem mellett a közlekedés területén is erősen érezhető. Az autó térhódításának és a közösségi közlekedés visszaszorulásának kézzel foghatóak a következményei a nagyobb városok belső területein: a forgalom lelassulása, a dugók állandósulása, a parkolás ellehetetlenülése. Csak mostanában kezd lassan körvonalazódni a felismerés, hogy a közlekedés az egyik legerősebb városfejlesztési tényező. S hogy a kialakult helyzet oldására a közszférának be kell avatkoznia. De vajon hogyan jutottunk el idáig? A szocialista periódusban az infrastruktúra nem tartozott a fejlesztési prioritások közé. Nagy elmaradás keletkezett utakban, autópályákban vagy éppen a telefonokat tekintve. Ugyanakkor ami már megvolt, azt legalább megtartották és használták, így például a korábban nagy sűrűségben kiépült villamos- és vasúthálózatot. Ezek tehát, ha elég leromlott állapotban is, de megérték a rendszerváltást. Akkor, az újkapitalizmus kezdetén a közszférának kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy ezekre az infrastrukturális hálózatokra költsön. A viteldíjak ugyan emelkedtek, de az évtizedek óta elmaradt felújításokat pusztán a jegybevételekből nem lehetett fedezni. A jövedelmek kezdődő emelkedésével beköszöntő fogyasztói társadalom üzenete ugyanakkor autóvásárlásra ösztönözte az embereket. Így aztán nem csoda, hogy a tömegközlekedés (különösen a kötöttpályás villamos) a vesztes oldalra került. A képlet jól ismert: évtizedek óta romlik a pálya állapota, és egyszer csak eléri a „veszélyes” stádiumot. Elavultak már a sok évtizede megállás nélkül futó szerelvények is. Fel 24 BUDAPEST 2009 december fotó: Ekés András Kelet-Közép-Európa városaiban Képek és történetek az elmúlt két évtized átalakulásáról – autó vagy tömegközlekedés? szöveg és fotó: Tosics Iván A sorozat a (poszt-)szocialista városok átalakulását fotókkal, illetve az azok mögött lévő történetek, emberek, helyek ismertetésével illusztrálja. A képek és történetek Budapesten kívül felölelik a poszt-szocialista országok városait, Albániától Lengyelországig, az NDK-tól Romániáig és Bulgáriáig. A mostani téma: autóra vagy a tömegközlekedésre alapozzák-e a városfejlődést? Magyar, lengyel és cseh példákat választottunk a kérdés megválaszolására. BARANGOLÁS 1. A Budapesten közlekedő hannoveri villamos 2. „Helmut” – a Düsseldorfból olcsón vásárolt villamos Poznanban, 2008-ban
