Budapest, 2009. (32. évfolyam)
12. szám december - Tészabó Júlia és Török Róbert nyomán Saly Noémi: A kucsébertől a Jópajtásig
tömegét. A belső csarnokokban látunk babákat számlálhatatlan mennyiségben, páratlan műgonddal összeállítva a föld minden emberfajának viselete szerint. A téli sport, a modern ródlizás minden változatú szánjai, a villamos vasutak, tengeri hajók és torpedók olyan választéka, a milyenre eddig példa nem volt. Ami pedig a kis gyermek legkedvesebb játékát, a hintalovat illeti, azt ezerszámra találjuk a legegyszerűbbtől a legdíszesebbig.” A Liebner-féle játékbolt 1911-es átalakítása után már áruház formáját mutatta. A későbbiekben egyre többször játékáruházként, majd az ország legnagyobb játékáruházaként hirdeti magát. Kraus játékáruházáról kevés adatunk van. A kosárgyárból játékkereskedéssé alakuló cég Kossuth Lajos utca 13-ban lévő nagy üzletének Az Újságban 1927. decemberében megjelent rajzos hirdetése a kor legdivatosabb játékait, a Märklin vonatok és építőszekrények mellett a divatos német Käthe Kruse és olasz Lenci babákat emelte ki kínálatából. Ugyanebből az évből gazdag árjegyzéke is fennmaradt, fejlécén „Budapest legszebb játékáruházaként” hirdette magát. 1948-ig állt fenn. Spielberger Ármin játékkereskedő, nagy kereskedő és játékgyártó. 1914-ben nürnbergiáru-ügynökként indult, s 1928-ban jegyeztette be játékkereskedését. Nagy- és kiskereskedelemmel valamint lemezjátékgyártással is foglalkozott. A Vilmos császár (Bajcsy-Zsilinszky) úton lévő Játéknagyáruháza a háború után még létezett, de 1949-ben államosították, és a Játékáru Értékesítő Nemzeti Vállalat nagybani osztályát helyezték el benne. Az államosítás után játékáruház nem maradt. 1950-től az Úttörő és Ifjúsági Állami Áruház játékosztálya kapott főszerepet, karácsonyi játékkirakatai a szocialista kereskedelem nevezetességei voltak. Itt a vége, fuss el véle Az ostrom során kiégett Liebner-féle játékboltot helyrehozták. „75 év a gyermekek szolgálatában” – kezdődik 1946-os kará csonyi hirdetése, kiemelve a bolt hagyományait. 1947 decemberében már a politikai változásokat is jelzi: „Liebner bácsi játékboltja, minőségi játékok a 3 éves terv szolgálatában.” Az államosítást azonban még ettől sem úszta meg. A legnagyobb problémát immár az áruhiány jelentette. Az árjegyzékek oldalain feltűnik néhány korábbról ismert játék, de a háborús veszteségek és az import leállása nagyon beszűkítette a kínálatot. Az itthoni készítők, kézművesek jóvoltából 1948-49-ben újfajta árukészletet kínáltak a boltok: „Míg az ostrom előtti időkben a játékszerek nagyobbik része német áru volt, most minden magyar áru. Minőségük állandóan javul, és árszempontból alkalmazkodik a dolgozók erszényéhez, mert áraink a múlt évhez képest olcsóbbodtak.” A nagykereskedelem központosítása számos problémát vetett fel, a játék-terület is folyamatos átszervezéseken esett át, mígnem 1950. július 1-én létrehozták a Sportáru és Játékáru Nagykereskedelmi Nemzeti Vállalatot. A nagykereskedelem fölszámolása mellett 1952 végére lezajlott a magán-kiskereskedelem államosítása is. A megszűnt boltok szerepét az Állami Áruházak, vidéken pedig a Népboltok vették át. A játékprobléma nagyságát jelzi, hogy 1952-től a Minisztertanács is foglalkozott vele. 1953 után az Országos Tervhivatal egységes termék-árjegyzékeiben némelyik játéknév már a szocialista országokból érkező importra utal. A Sportáru és Játékáru Nagykereskedelmi Nemzeti Vállalatból 1955. január 1-jén létrehozott Sport-, Hangszer- és Játék Nagykereskedelmi Vállalat 1967. július 20-tól a TRIÁL nevet használta. Az 1960-as 1970-es években az áruházak újszerű játékbemutatókkal készültek a karácsonyra. Az áruházak kirakataiban megelevenedtek játékország és meseország hősei, a legnagyobb üzletekben külön rendezvényeket is tartottak. A Corvin Áruházba például 1961 decemberében „játékszakértő gyerekek” érkeztek. Huszonkét budapesti általános iskola legjobb kisdobosait és úttörőit hívta meg az áruház a pedagógusok kíséretében. 120 gyerek fújta a trombitákat, lövöldözött játékpisztollyal, sőt lovasrohamot is rendezhettek hintalovakkal. Az 1980-as években a TRIÁL-nak 13 játékboltja volt Budapesten: „Meseország”, „Jancsi és Juliska”, „Hófehérke”, „Mackó”, „Hüvelyk Matyi”, „Piroska és a farkas”, „Gulliver”, „Jópajtás” csalogatott gyereket és szülőt. Vasútmodelleket a Kálvin téri üzletben és a Deák téri Hobby boltban lehetett vásárolni. A rendszerváltás után ezeknek a boltoknak a legtöbbje megszűnt vagy teljesen átalakult. ● A képek forrása: MKVM archívum 5 BUDAPEST 2009 december Árjegyzékek az 1920-as évek végéről
