Budapest, 2009. (32. évfolyam)
11. szám november - Lorenz Péter: Régi hangját keresi a zene palotája
kielégíteni. Ezért egy egészen új légtechnikai rendszert építenek be, amely a felújítás egyik legjelentősebb beruházása lesz. Csak a Nagyteremben 7500 köbméter térfogatú levegőt kell majd kondicionálni, az egész épületben pedig közel nyolcvanezernyit. A legfőbb technikai kihívás, hogy mindez ne okozzon zajt. Tekintve, hogy a levegő semmiképp sem haladhat 3-4 méter per másodpercnél nagyobb sebességgel, mivel az már hallható szélzajt gerjeszt, kifejezetten nagy átmérőjű csöveket építenek majd be. És hogy a szólisták jobban járnake ezzel? Valószínűleg igen, mert a Nagyterem színpada külön légcserélő rendszert kap, ami takarékossági okokból is előnyös, mivel így a próbák alatt nem kell az egész termet klimatizálni. A hűs légáramlatok magasról buknak le a terembe, ami azért jobb az alulról fúvott levegőnél, mert így nem fázik majd a nézők bokája, ami a légkondicionált nézőterek esetén gyakori panasz. Teljes kiszolgálás... A női mosdó előtt kígyózó sorok korának is vége lesz: az alagsorban két, az eddigieknél jóval nagyobb mellékhelyiség kap majd helyet – azért ott, mert máshol az épület eredeti képének megváltoztatása nélkül nemigen lehetett volna őket elhelyezni. A vizesblokkok száma egyébként is jelentősen megnő majd, a tantermekhez és a művészek öltözőihez is jóval több mosdó, sőt zuhanyzó tartozik. Az akadémia másik, rendszerint túlzsúfolt része mindig is a büfé volt: ez új helyén, a belső udvarban jóval nagyobb területen működik majd. (A két belső udvar nagyjából a mostani mosdók mögött található. Akinek eszébe jutott valaha kinézni valamelyik ablakán, láthatta ezeket a meglehetősen igénytelen módon beépített belső tereket, amelyek szintén teljesen megújulnak.) A büfé a nagyobbik udvarban kap helyet, az épület stílusától nem elütő, de azt nem is másoló, modern kialakítással. Emellett megszüntetik az emeleti ruhatárat is, és az eredeti állapotnak megfelelően ott ugyancsak büfé lesz. A gépészetről és a kényelmi berendezésekről eddig jóval több szó esett, mint az építészetről, aminek legfőbb oka, hogy habár az építészeti-belsőépítészeti elemek színe, állapota szebb lehet majd, a megjelenésük nemigen változhat, mert a ház nagy része szigorú műemléki védelem alatt áll. Belépéskor az egyetlen szembeötlő változást az egyébként korhű, egykor igen modernnek számító, de mára megtépázott renoméjú és rendkívül nehezen karbantartható linóleum eltűnése jelenti majd. Helyette az eredeti anyag színét, mintáját és hatását megőrző, a századfordulón szintén használatos terrazzo burkolatot használnak majd. Mást nem is igen tudnak, mert a linóleum vékonysága miatt legfeljebb másfél centi magas lehet a padló. De nem csak az változik meg, hogy mire lépünk, hanem az is, hogy hol: az eddig mindenki által használt művészbejáró helyett a látogatók csak a főbejáraton juthatnak majd be az épületbe. Szerkezeti változások A felújítás szintén kevésbé látványos, ám annál kényesebb része lesz az épület tartószerkezeteinek megerősítése. A Zeneakadémia volt Budapest első vasbeton szerkezetű közintézménye, a Zielinski Szilárd által terve zett megoldások ma is lenyűgözik a szakértőket. Az viszont sok esetben kétséges, hogy vajon a kivitelezők meg is valósították-e az impozáns terveket, ugyanis a felmérések során több olyan helyre bukkantak, ahol nem az előírás szerinti anyagokat építették be. – Róth Miksa szerződése a mai napig elő kereshető, de azokról, akik a téglákat egymásra rakták, szinte semmit sem tudunk. Valószínűleg éppen azért, mert nem végezték jól a munkájukat, és az építtetők pereskedhettek is velük. A statikusaink egyébként nagyszerű, szinte példátlanul alapos munkát végeztek a felmérés során, így remélhetőleg kevés váratlan nehézségre bukkanunk majd. Az épület a 24. órában van, a Kupolatermet valószínűleg akkor is fel kéne újítani, ha nem fogtunk volna bele a rekonstrukcióba. Érdekes, hogy a tervezők több megoldását a mai számítások nem igazolják, mégis, a szerkezetek száz év alatt tökéletesen ellátták a feladatukat. Ezeket azért megerősítjük, mert a mai előírásoknak már nem felelnek meg – magyarázza Lakatos Gergely. A legnagyobb szerkezeti változást a Nagyterem mögötti két kisebb belsőudvar között átívelő híd jelenti majd, amelyen a terem légtechnikai rendszerét helyezik el. Emellett számtalan, az évek során feldarabolt helyiséget is eredeti méretében állítanak vissza, köztük a harmadik emeleten található egykori vívótermet. Nem maradhat el a teljesen elavult elektromos rendszer cseréje sem, amivel párhuzamosan a stúdióminőségű audiovizuális és számítógépes rendszert kiszolgáló optikai hálózatot is kiépítik. Az épület akadálymentesítését pedig számos új lift beépítésével oldják meg. Kicsit hihetetlen, hogy mindezt csupán két év alatt akarják elvégezni, ráadásul akad olyan feladat is, amelyre még nincs meg a forrás: a hatvanas évek végén felújított – valójában inkább tönkretett – orgona eredeti állapotának visszaállításához szükséges sok százmillió forint például már egyszerűen nem fért bele a közel 11 milliárdos keretbe. Remélhetőleg valahonnan sikerül majd erre is pénzt szerezni, mert nagy pazarlás lenne a mostanit visszaépíteni. Különösen, hogy látványos, hatalmas homlokzati sípjai már régóta nem működnek. ● 14 BUDAPEST 2009 november
