Budapest, 2009. (32. évfolyam)
1. Különszám: A „Városháza Fórum” tervpályázat eredménye - Preisich Gábor: A Budapesti Városháza kibővítésének tervpályázata 1940-ben
„Mi lett az 1940-es városházi pályázatokkal? Mindmegannyi bizantinikus szörny, Babilon-torony hivatalnokoknak. Micsoda impozáns kubusok és tornyok, tömegarányok és súlypontok! Rémisztô újkori lovagvárak a belvárosban. (...) szerencsére minden maradt a régiben, ezek a tervek nem valósultak meg.” (Bodor Ferenc: A megépíthetetlen város. Budapesti Negyed, 1. évf. 2. sz. 1993., 176.) 1. A tények 1939. április hó 12-én Szendy Károly , Bu dapest polgármestere elôterjesztést tett a fôváros törvényhatósági bizottságának „A Központi Városháza kibôvítése és üzemi székházak építése” ügyében. Az elôterjesztés szerint a szükséges bôvítést a Központi Városházának a Városház utcáig és a Károly király útig terjedô telkén kell megépíteni, a Városház utcai mûemléknek nyilvánított épületrész és a kápolnaszárny meghagyásával, az összes többi építmény elbontásával. A városházi hivatalok szükséges bôvítésén felül itt kell elhelyezni a Vízmûvek, az Elektromos Mûvek és a Gázmûvek új székházát. Az új építkezés által az akkori városháza mintegy 1400 helyiségével szemben közel 2600 helyiséget magában foglaló épületegyüttes létesülne. A megmaradó mûemlék jellegû részek 188 ezer m3 -ével szemben az emelendô új épületek 560 ezer m3 -t tennének ki, ebbôl a közigazgatásra körülbelül 390 ezer m 3, az Elektromos Mûvek, a Vízmûvek és a Gázmûvek székházaira körülbelül 170 ezer m3 jutna. Az elôterjesztés a meglévô épület rossz állapotával, a már fennálló helyiséghiány nyal, a közigazgatás növekvô igényeivel indokolja a javaslatot. A mûvek székházainak itteni elhelyezése a központi és az üzemi igazgatás együttmûködését köny nyítené meg. A városrendezési- építészeti indokolás kiemeli, hogy „az új építkezés révén tervezett Madách sugárút lezárása a városrendezési követelményeknek megfelelôen megoldható”. A Károly király úti alacsony épületek helyébe 36,50 m – a Madách házakénak megfelelô – párkánymagasságú épületrész kerülne. Mód lenne a Városházát körülvevô keskeny utcák kiszélesítésére, ezáltal a belváros forgalmi viszonyainak megjavítására. Az elôterjesztés szerint „az épülô palota a megmaradó régi résszel külsôleg is összhangzatos, nemes egyszerûségû épülettömb lenne”. Az elôterjesztés a nagyszabású építkezés költségeire és finanszírozására vonatkozó javaslatot is tartalmaz. A városházbôvítés költségeit összesen 22 millió 280 ezer pengô összegben irányozza elô, ebbôl 13 millió 225 ezer pengô a községi háztartást, 9 millió 55 ezer pengô pedig az üzemeket A budapesti Városháza kibôvítésének tervpályázata 1940-ben Preisich Gábor 6 BUDAPEST 2009 – különszám A Deák tér az 1920-as években, jobbra a Városházát lezáró épületsor, balra az Orczy-ház forrás: FSZEK Budapest Gyûjtemény Preisich Gábor (1909-1998) a magyar építészet és urbanisztika jelentôs alkotója, szervezôje és szakírója volt. Csaknem teljes újraközlés a Budapesti Negyed 1997/4. – 1998/1. számából. A szerkesztôség szíves engedelmével.
