Budapest, 2009. (32. évfolyam)
11. szám november - Aradi Péter: Rendelt zenék Budapestről
Vérmező 1937, 1945 A mezőn ködből ködbe lovagoltak, a Vár alatt, regényes lovagok. Iskolába menet, mondát magolva, mondakörben jártam magam is ott. És mint egy monda véres szörnyüsége: a Vérmező most feldúlt csatatér. Várják a lányok: téli köd leszálltán sok lovag hogy majd hazatér. Városliget Bombától üszkös a Liget platánja. Ki árnyékában játszott, Marikát, porrá égette a fasiszta máglya. Hiába nőttök újra, fák. Múzeumkert A Múzeumban ősi szarkofág van, kint a kertben orosz katonasír. Kisfiú szalad kék mackóruhában, s a krónikás egy tönkön verset ír. Fölnéz, meglátja Arany János szobrát és ceruzáját búsan elteszi. Téli szél gyűri a légó-víz fodrát s Toldi hő arcát hóval legyezi. Hazám vagy végre... Hollós Korvin Lajos versének felhasznált részlete Hazám vagy végre, csillag-arcu ország, ... hadd símogassalak meg romjaidban, viruljon kerted minden rózsafája, daloljon madár minden lombjaidban, ... Láss végre békés, bölcs, teremtő rendet! Eke, pöröly, toll népe: mi vagyunk az igaz fiaid, lehelj ránk, karolj át, benned mi és Te mibennünk virulhatsz, szabadság földje, édes Magyarország. Hétköznapra Láng István Budapest Liszt Ferenc tér című műve, melynek műfaji megjelölése hangtájkép három látomásban, nem kötődik ünnepi alkalomhoz: a Magyar Rádió felkérésére született 2000 júliusában, a Rádió Elektroakusztikus Zenei Stúdiójában Magyar hangtájak címmel készült sorozat részeként. A sorozat darabjai addig az ország különböző részeit örökítették meg. „Én a főváros szívében lévő teret választottam – írja a szerző –, mivel a téren található telefonfülkéből kilépve – ahol értesültem a megbízásról – fölcsendült a tér, ahová az elmúlt 60 évben életem legerősebben kötődik.” Majd így folytatja művének is mertetését: „Sétánk a Liszt Ferenc tér és a Király utca találkozásánál kezdődik, majd a Zeneakadémia épülete kerül figyelmünk előterébe. A már említett telefonfülke az épülettel átellenben található. Innen továbbmenve a tér teraszai mellett haladunk el. Liszt Ferenc szobránál elidőzünk, fontosabb műveiből idézve föl néhányat. A szobor mögötti hely a kutyasétáltatóké és a biciklistáké. Már csak pár lépés Ady Endre szobra, kitől a számomra egyik legfontosabb verséből, A Tűz csiholója címűből halljuk az első versszakokat. Belépünk az Írók Boltjába, ahol azoknak az íróknak – Orbán Ottó, Pilinszky János és Mándy Iván – hangjai töltik be képzeletemben a teret, akikkel munkakapcsolatban voltam. Az üzletből kilépve a Liszt Ferenc tér és az Andrássy út sarkán vagyunk, s itt hasonló utcazajjal találkozunk, mint a tér másik végében” – fejezi be kompozíciója főrészének leírását Láng István. Végigtekintve a cikkünkben említett műveken, megállapíthatjuk, hogy nagyobb részük huszadik századi magyar irodalmi alapanyag felhasználásával készült, amiből persze nem érdemes mesz szemenő következtetéseket levonni, ám annyit megkockáztathatunk, hogy ezekben az esetekben a szöveg valószínűleg hozzásegítette a zeneszerzőket Budapesthez ilyen-olyan módon kapcsolódó mondanivalójuk pontosabb megfogalmazásához. ● 12 BUDAPEST 2009 november Vérmező, 1945 „Liszt Ferenc szobránál elidőzünk...” fotó: Sebestyén László forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény
