Budapest, 2009. (32. évfolyam)
11. szám november - Tóth Vilmos: Siralmas ének egy öreg temetőről
tarjáni utcai zsidó temetőben, ahol jóval több a fokozottan veszélyeztetett családi mauzóleum. Itt már a sírkert természetes pusztulása is felgyorsult, hiszen alig használják. A pompás emlékjeleket az időjárás és a kúszónövények is kikezdték, a hivatalosan műemlékké nyilvánított terület nagy részét sűrű növényzet borítja. A Salgótarjáni utcai temetőben nemhogy a helyreállítás, de a konzerválás is lehetetlennek tűnik. Mindkét sírkertről elmondható, hogy szinte az összes falsírboltot és a temetők belső részein lévők egy részét is feltörték és kifosztották már a második világháború budapesti harcai idején, majd a bezárást követő évtizedekben. A Salgótarjáni utcai temetőben a legtöbb ma is nyitva tátong. (A Kerepesi útiban szerencsére új fedelek készültek betonból, megnehezítve az éjszakai kalapácsos látogatók dolgát.) Súlyos probléma a fémszobrok sorsa. Miközben a temetkezési intézet „Európa legnagyobb szoborparkjaként” népszerűsíti a Kerepesi útit (ami akkor sem igaz, ha a valódi szoborparkokat nem, csupán a sírkerteket vesszük számításba), egyre nő az onnan ellopott alkotások száma. Ha mostanra már nem Európa legnagyobb szobortalapzat-parkjának létrehozása lett a cél, sürgősen tenni kell valamit! Eltűnt már sok büszt és kisebb számban egész alakos mű is, emellett számos dombormű, plakett, címer, dísz, váza, gyertyatartó, kerítés, lánc, sírboltkarika. Visznek mindent, ami fémből van és mozdítható; vannak félig lefeszegetett szobrok is, amelyekkel nem boldogultak a „gyűjtők”. A lopássorozat csak a Kerepesi úti temetőben több száz sírt érint kisebb-nagyobb mértékben: a falsírboltok és a hátsó, bozótos temetőrész mellett a parkosított parcellákat is. A falsírboltok egyikéről lopták el Horváth Mihály püspök, történész mellszobrát, ami az egész temető egyik legrégebbi, 1881-ben készült alkotása volt. Egész alakos művek is eltűntek, például Breuer Szilárd József fővárosi tűzoltóparancsnoké, nagy domborművek pedig többek között Falk Miksa és Ignotus sírjáról. Mellszobrot vittek el Klösz György nyugvóhelyéről, a Haggenmacher család egyik sírjáról bronzoroszlánt, Major Tamáséról nonfiguratív szobrot. Különle ges, egyedi bronzdíszek tűntek el többek között Czigler Győző építész vagy Halmos János polgármester sírjáról. Hosszan lehetne folytatni a sort, persze nem csak neves személyekkel, hanem kevésbé ismert polgárokkal, családokkal, akik több kegyeletet érdemelnének. Talán összefügg mindezzel, hogy a Kerepesi úti temetőbe több irányból is szabad és ingyenes a gépkocsival való behajtás, és hogy a temető főútja már-már közútként működik. Ugyanakkor az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy más sírkertekben nincs ilyen lehetőség, mégis százával lopják a szobrokat és más fémből készült sírrészeket. Nemrég volt olyan eset, ami végre a média ingerküszöbét is elérte: Hofi Géza nyugvóhelyének megcsonkítása a Farkasréten. Ahogyan itt is, az eltűnt bronzszobrok pótlása egyre gyakrabban kőből készült másolattal történik. 4 BUDAPEST 2009 november Klösz György mellszobra nem műgyűjteménybe került Divat lett a szoborcsonkítás