Budapest, 2009. (32. évfolyam)

9. szám szeptember - Csordás Lajos: A Kinizsi-pályaudvar felfedezése

egy mûanyag csôben villanyvezeték fut mellettünk valahová. Aztán egy hasadékos rész következik. Újabb kúszások és négykézlábalások vár­nak ránk, overáljaink rég fölvették a sár­gás-márgás terepszínt. Viszont a falak itt lent már fehérben pompáznak, mintha dér lepte volna ôket. Ebben a hasadéklabirin­tusban is sokáig keresték annak idején a továbbvezetô utat vésôvel, bontókalapács ­csal követve a réseken itt-ott kiáramló, erôs léghuzat irányát, ami továbbra is egy nagy terem közelségét jelezte. És sejtésük a hosz ­szú, kemény munka után beigazolódott: a barlangászok az egyik szûkület áttörése után hatalmas csarnokba jutottak, megér­keztek a „Kinizsi pályaudvarra”. Folyó! Folyó! – kiabált állítólag, aki elsôként ju­tott be, s lámpájával körbevilágított, mert mintha jeges áradat hömpölygött volna a mesésen csillogó terem alján: fehér kris­tálylemezek áradata. Amikor bemásztak a többiek is, „egy minden emberi képzele ­tet felülmúló gyönyörûségû, futball-pálya nagyságú terem közepén álltak – írta a ku ­tatásvezetô. – Az óriási terembôl, amely a Kinizsi pályaudvar nevet kapta, minden irányban folyosók és járatok nyílnak. A barlang falait gipsz, aragonit, kalcit és ba­rit kristályok borítják, leírhatatlan gazdag­ságban. A természet nagy kincsesládájának kapuját sikerült tehát megnyitni.” Végre aztán elôttünk is feltárul a kincses „pályaudvar”. Egy oldaljáraton érkezve szinte a karzatról láthatjuk a geológiának ezt a hatalmas templomát, melyet én in­kább Kinizsi katedrálisnak neveztem volna el. Kis sisaklámpáink fénye elveszne ben­ne, de Misiék fölkapcsolják az ide telepí­tett reflektorokat – ezért jött hát a vezeték – s a fényszórók beragyogják a hatalmas öblû fôhajót meg a szentélybugyrokat. Ál­lítólag ez a világ legnagyobb, hévíz mosta barlangterme. A forró víz gömbölydedre alakította, majd beborította kristályvirá­gokkal, így lett olyan, mint egy zúzmarás, deres meseerdô, melyen jeges folyó höm­pölyög át. Körülbelül hatvan méter mélyen vagyunk a hegy bendôjében. Keskeny hegyiösvény-szerû utacska ve­zet tovább a „pályaudvar” lejtôs oldalán. 37 BUDAPEST 2009 szeptember fotó: Hegedûs András fotó: Várai Mihály fotó: Csordás Lajos fotó: Hegedûs András A Kinizsi pályaudvar Ereszkedés a Taiogetoszon Misi a Taiogetoszon A Kinizsi pályaudvar lélegzetelállító csarnoka

Next

/
Thumbnails
Contents