Budapest, 2009. (32. évfolyam)

8. szám augusztus - Antal Ildikó: Elektromosság a háztartásban

mos anyagok ideiglenes kivonatos árjegy­zéke, 1941, Engel Károly Elektromosgyár.) E sokak által közkedvelt lap csak 1930-tól a második világháborúig adhatott sokrétû tájékoztatást, ezt követôen megszûnt. A Magyar Villamos Mûvek Országos Szövetsége a propaganda keretében szin­tén szervezett ismertetô elôadásokat. Már 1934-ben kiskönyveket adtak ki. „A villamos sütés-fôzés szakácskönyve” a racionalizált fôzésrôl, a villamos sütés-fôzés elônyeirôl, a villamos konyha készülékeirôl, a villamos tûzhely ismertetésével, érintésvédelmi és biz­tonságtechnikai feladatokkal foglalkozott. Természetesen, mivel konyháról volt szó a háziasszonyok sem maradhattak ki, számuk­ra itt is gyakorlati utasításokat és recepteket közöltek a villamos fôzéshez. A villamos fogyasztás érdekében kifejtett propaganda mellett, részben a „villamosított konyhákban” gyakran elôforduló áramütéses balesetek miatt, amelyet az érintésvédelem hiánya okozott, a szakemberek egyre jobban sürgették a készülékekre vonatkozó szerke­zeti és balesetbiztonságot szem elôtt tartó szabványok megalkotását. Az 1930-as évek elejére a Magyar Elektrotechnikai Egyesü­let Szabványbizottságának több évtizedes szabványosító munkája eredményeként megszülettek a háztartási villamos fôzô-, fûtô- és motorhajtású készülékek szabványai, amelyek rendszerbe foglalták mindazokat a feltételeket, amelyeket a készülékeknek szer­kezeti, üzemi és életbiztonsági szempontból ki kellett elégíteniük. A szabványnak meg­felelô készülékeket az Egyesület által léte­sített Vizsgáló Állomás laboratóriumában vizsgálták és minôsítették, majd ellátták az Egyesület védjegyével. Így a felvilágosító munka egyik további fontos pontja lett a fogyasztók meggyôzé­se, hogy saját élet- és vagyonbiztonságuk érdekében szabványos, azaz védjegyzett árut vásároljanak, ilyen fogyasztó beren­dezéseket alkalmazzanak. Magyarországon a két világháború között a Magyar Elekthermax Gyár Rt., a Magyar Elektromûvek Szentirmay Béla, az AEG Unio Magyar Villamossági Rt., a Magyar Siemens Schuckert Mûvek Villamossági Rt., az „ORI­ON” Magyar Wolframlámpa Gyár, Kreme­nezky János Rt. gyártott villamos fôzô- és melegítô készülékeket, amelyek a magyar szabványoknak is megfeleltek. Ezek a cégek a hazai igényeket messze ki tudták elégíteni, a külföldi behozatalt könnyen kiszorították, az import csupán néhány speciális háztar­tási készülékre korlátozódott. Fellendült a villanytûzhelyek gyártása is. Legismertebbek a Weiss Manfréd Acél- és Fémmûvei Rt. villamos tûzhelyei voltak. Ezeket a széntüzelésûek mintájára gyártot­ták. Felsô lapjukon történt a fôzés. A fôzôla­pok alatt az egykori tûztér közelében volt a sütô. Késôbb ezeket önálló egységként is gyártották, amelyeket a konyhapult magas­ságába szereltek. Késôbb a korszerû villamos berendezések között megjelentek a villamos motorral haj­tott kávédarálók, kávéfôzô készülékek, ke­nyérpirítók, villamos teafôzôk, vízforralók, forralóhengerek, a kukta elôdje: a Papin-fa­zék, a rostsütôk, pecsenyesütôk, virslifôzôk. Igazi különlegességnek számított a gyü­mölcsprés szûrôvel, habverôvel, majonéz­csepegtetôvel, húsdarálóval, italkeverôvel, kávédarálóval ellátott és egyéb más eszkö­zökkel kiegészíthetô univerzális konyha­motor, a „Mixmaster”, amelyet „a modern konyha ideálja” szlogennel hirdettek. A villamosított konyha egyik nélkülözhe­tetlen eleme a fôzés alapanyagainak tárolá­sára szolgáló hûtôszekrény. A kezdeti mes­terséges hûtés technikája (jégszekrények) után, az 1910-es évektôl jelentek meg az elsô géphûtésû, villamos hálózatról mûködtetett háztartási hûtôszekrények. Magyarországra az 1920-as években kizárólag import útján kerültek be (Frigidaire, Elektrolux, Bosch) kevés darabszámban. Áruk magas volt, ezért hosszú ideig luxuscikknek számítot­tak. A Wertheim Felvonó és Gépgyár teljesen hazai fejlesztéssel ugyan készített néhány szekrényt, azonban magas áruk miatt nem voltak versenyképesek a külföldi termé­kekkel. Az 1930-as évek közepén a Weiss Manfréd Mûvek néhány száz abszorpciós hûtôszekrény gyártását indította el, Elekt­rolux licenc alapján. Ezeknek vidéken volt nagy sikerük, ahol a villamosenergia-szol­gáltatás még nem volt kiépítve, így eze­ket a hûtôszekrényeket petróleumfûtéssel árusították. A két világháború közötti fejlôdést szakí­totta meg a világháború, illetve az 1948 utáni államosítás. Az új államforma, új gazdasági szemléletet vont maga után, új üzemszer­vezési felépítésekkel, követelményekkel, gazdasági mutatókkal, amelynek követ­kezményeként a háztartások –- ellentétben a két világháború közötti idôszakkal –- csak meglehetôsen szerény számban büszkélked­hettek villamos készülékekkel. ● 24 BUDAPEST 2009 augusztus Villamos fôzôlap érintésvédelem nélkül Weiss Manfréd villanytûzhely villamos háztartási eszközökkel Villamos kávéfôzô és vízforralók Az MMKM Elektrotechnikai Múzeuma gyûjteményébôl MMKM Elektrotechnikai Múzeuma állandó kiállításából Az MMKM Elektrotechnikai Múzeuma gyûjteményébôl

Next

/
Thumbnails
Contents