Budapest, 2009. (32. évfolyam)
8. szám augusztus - Török András: Simplicissimus Budapestje
Mottó 2: Rózsika és Gladys Ha egyáltalában szokásuk volt az imádkozás, melyikük imádkozott vajon jobban, Rózsika vagy Gladys? Wertheimstein Rózsikát Nagyváradról elröpítette egy angol Rothschild, s Vanderbilt Gladyst hozza Magyarországba egy Széchenyi. Ugye, hogy sokat beszélhetnek errôl maguk között az asszonyok s talán még többet a leányok? Ugye, hogy még az úgynevezett bölcs és megbékült asszonyok is sóhajtoznak ehhez a kérdéshez egy nagyot. Hogyha már világ változtával ilyen internacionális portéka lett a nô s a szerelem, miért olyan kevés a Rózsika és Gladys? S hogy ha már ilyen kevés, miért nem ôk Rózsika vagy Gladys, akik szintén érdemesek, s akik sóhajtoznak? Hajh, bizonyosan még az etruszk nôk elrablásánál is úgy volt, hogy a legkülönb etruszk hölgyek jártak esetleg legrosszabbul. (ADY ENDRE, 1908) Egy rút Andrássy úti átépítés Talán nem közismert a történet, miként talált a Vanderbilt örökösnôre Széchenyi László gróf. A legnagyobb magyar egyenes ági leszármazottja annyira eladósodott, hogy uzsorása abban látta a kiutat; megfinanszíroz egy amerikai utat kliensének. Ám Széchenyi végül is Karlsbadban találta meg aráját... Az esküvôi partyt – amelyrôl a világ sok társasági lapja beszámolt – a Vanderbilt család 137 szobás New York-i házában, háromszáz közeli barát és családtag körében rendezték. Az ifjú pár hamarosan Magyarországra utazott, s megvásárolták az Endrôdy-palotát, az Andrássy út és a Bajza utca sarkán. A feleség szülei, ki tudja miért, ragaszkodtak ahhoz, hogy a villa egyedül Gladys nevére kerüljön... De felesleges volt aggódniuk, a férj megjavult. (Úgy látszik van az a pénz, amit már nem lehet elverni...) A Horthy korszakban Széchenyi washingtoni, majd londoni követ lett. Gladyst sokan rokonszenvesnek találták, Károlyi Mihály is megemlítette önéletrajzában: „nagyon félénk lány, aki nem is beszélt, csak suttogott, mintha mentegetôzni akarna azért, hogy ilyen hatalmas vagyon örököse.” Öt lánygyermeket szült férjének, és hosszú élet adatott meg neki, (†1965) de szerencséjére nem érte meg egykori otthonának borzalmas átépítését, amelyet a beköltözô szovjet követség követett el. Tessék megnézni: jobb felé bôvítették a neoreneszánsz palazzót, az 1970-es évek jellegzetes antiszeptikusan modernista, derékszögimádó stílusában. Különösen „érdekes” az új szárny kapcsolódása a régihez. Egyszerûen oda van tapasztva. Az ideális strand, a nyár hátralévô heteire Strand „csinosnak mondott” pedagógiai fôiskolás hölgynek, aki fontolgatja, hogy indul a Miss Universitas versenyen GELLÉRT FÜRDÔ (XI. Kelenhegyi út 4.) Csak ez a hely elég jó neki, itt lopva ösz szemérheti magát a város legformásabb hölgyeivel, hivatásosokkal és amatôrökkel egyaránt. Kora reggeli úszás alföldi vámôrparancsnoknak, aki bentlakásos EU-továbbképzésre érkezett HAJÓS ALFRÉD SPORTUSZODA (XIII. Margitsziget) Mindenki tudja, hogy ezt az uszodát az elsô magyar olimpiai bajnok tervezte (Hajós Alfréd 1935 – a fedett uszoda, Csonka Pál 1937 – a szabadtéri rész). Nyugdíjas zenetanárnônek, aki minden Tavaszi Fesztivál idején feljön az özvegy sógornôjéhez SZÉCHENYI FÜRDÔ (XIV. Állatkerti körút 11.) Belül a várostól elkülönült, sajátságos világ, mindig kellemes. Tatarozása lassan odáig jut, hogy olyan világszám lesz, mint a Gundel vagy a Zeneakadémia. Napi edzéslehetôség volt úszóbajnoknak, aki a szenior világjátékokra készül KOMJÁDI BÉLA SPORTUSZODA – CSÁSZÁR USZODA (III. Árpád fejedelem útja 8.) Itt honol a magyar úszósport, ezért a közönséges halandó csak az olimpia utáni hónapokban (leginkább olimpia, VB vagy EB idején) lehet biztos abban, hogy bejut. Vízimádó középkorú házaspárnak, aki korán reggel és késô este is úszni akar, esetleg ruha nélkül CSILLAGHEGYI STRAND (III. Pusztakúti út 3.) Az emberek általában a jéghideg forrásvízért jönnek ide. Szauna is van, és télen befedik az egyik medencét. Két évtizeddel ezelôtt nagy szenzáció volt, hogy kijelöltek egy távoli részt, ahol kiírták: topless napozás. Ma sem tilos a dolog. Strand és uszoda vasárnapra az egész családnak, két-három gyerekkel PALATINUS STRAND (XIII. Margitsziget) A 30-as évek frissen feltámadt testkultusza érzôdik mindenütt, egy szép, új, modern polgári világ, ami Magyarországon lehetett volna (Janáky István és Masirevich György, 1937.). Virtuális Budapest Simplicissimus azért gyûjti a névjegyeket, mert két egymástól távol álló univerzumhoz is heves érdeklôdés fûzi – az emberi lélekhez egyfelôl, a tipográfiához másfelôl. E kettô metszete a névjegy, amely lehet elegáns, szép, szenvtelen, szellemes, szellemeskedô, „korszerû”, hanyag, talmi, amatôr, gagyi, rút, ciki, vérciki – és másféle. Épp, mint a budapestiek. A névjegy általában a (cég)lélek tüköre. Simplicissimusnak van már fémbôl készült, kézzel javított, pecséttel javított, dombornyomású, áttetszô, négyoldalas és átlyuggatott névjegye is. Van tréfás, idétlen és komolykodó, igazán mindenféle. Nemrég azonban gyors egymásutánban két olyan drága, s eleganciát sugárzó 20 Simplicissimus Budapestje * *Mottó: „Nekem mondod, pestinek, hogy füle van a tepsinek?” – XX. század végi mondás BEVEZETÉS A KORSZERÛ SZNOB- ÉS HEDONIZMUSBA, VALAMINT AZ ALKALMAZOTT EMBERLESÉS TUDOMÁNYÁBA Gróf Széchenyi László és neje valószínûleg 1908-ban
