Budapest, 2009. (32. évfolyam)
7. szám július - Rokob Tibor: Vargák Rákospalotán
berendezett nappaliba. Beszélgetésünk során kiderül, hogy az írás méretének oka csupán az, hogy minél több név, kapcsolat ráférjen egyetlen dokumentumra. A vicsko Varga család felmenôinek visszavezetésében a házigazdának az 1700-as évek közepéig sikerült eljutnia. A hosszú papíron zölddel bejelölt több mint száz személy születési anyakönyvének másolatai is megvannak! Az életrajzi adatok (születés, halálozás, házasság, gyerekek születése) mellett számtalan egyéb dolgot is figyelembe vett a családfa összeállításánál. A kutatás a nevek és az alapvetô dátumok összegyûjtésén túl az ôsök mindennapi életét is igyekszik bemutatni. Azt, hogy milyen körülmények között éltek, mit dolgoztak, hol laktak, hányan voltak testvérek, és így tovább. E kérdésekre nemegyszer az anyakönyvek, az adóívek, a levéltárak és a korabeli helyi újságok, kiadványok átnézése után is lehetetlen megtalálni a választ. A Györe-féle genealógia-gyûjtemény a Varga András (1766–1819) – Tóth Erzsébet (1772–1823) házaspárig vezeti vissza a család névadó ágát. Miután a könyv három olyan családot is felsorol, ahol Varga András volt a családfô, a kutatónak – a ragadványnevek és az elhalálozások idôpontjának vizsgálatával – egy emberöltôt sikerült visszalépnie. Így találta meg és tudta az ághoz kötni az 1765. január 10-én, Fóton frigyre lépô idôsebb Varga András palotai törvénybírót (1741–1809), és nejét, Takács Erzsébetet (1746–1806). Az ô elsô gyer mekük volt a korábban említett, 1766-as születésû Varga András. Az anyakönyvben 1775 és 1780 között további négy gyermek születésének bejegyzése található. A vicsko ragadványnév jóval késôbb, csak 1814-ben bukkan fel elôször. A család 1793-ban született Sára nevû lánya ekkor adott életet egy törvénytelen gyermeknek, Máriá nak. Róla ez olvasható az anyakönyvben: „Pántzél Istvántól házas ság fejébe született leánya, de a’ kit ezután a legény hitetlenül megcsala”. Bár az apa szavát részben mégiscsak betartotta, mert egy év múlva feleségül vett egy Varga Sá rát, de az már a „vakrátz Varga” családból származott. A gyermek – az anyja után – a Varga nevet kapta. Kettôjük kapcsolata tovább folytatódott, mert Sára négy év múlva megszülte István t, a család ôsapját, aki az anyakönyvi bejegyzés szerint „Páncél Istvántól –: amint valja. – törvénytelen ágból való fia”. Természetesen István is anyja családnevét kapta. Így lett, vagyis inkább így maradt a mai család neve Varga! A kutató elmondása szerint azt, hogy a vicsko név miként kapcsolódik össze a huncutsággal, máig nem sikerült teljesen megfejteni. A szó jelentését még nagyapjától hallotta. Nem kizárt, hogy mindez Sára „huncutkodásához”, házasságon kívül létesített kapcsolatához köthetô. Ma e dolgok már kideríthetetlenek, de annyi biztos, hogy az anyakönyvekben korábban nem használták a vicsko ragadványnevet. Ám Sára törvénytelen gyermekének születésénél, majd azt követôen a család valamennyi tagjánál, testvéreinél, majd azok leszármazottainál, sôt még a szülôk halotti bejegyzésénél is feltûnik a név. A régi iratokban nemegyszer még a vicsko Varga Sára István elnevezés is elôfordul. A rákospalotai Vargák között a házigazda több vicsko Varga családnak a nyomára bukkant. Szeretné valamennyit feltérképezni. A folyamat meg is indult. Néhány nyal sikerült is felvennie kapcsolatot, de többeket még keres, vagy éppen jelentkezésüket várja. Egyes vicsko Vargákat – családnevük említése helyett – gyakran ma is ragadványnevükön szólítják. Bár neki nincs szándékában megváltoztatni nevét, a családban már akad ilyen: öccsének fia már a neve elé biggyesztette a vicsko kezdôbetûjét. Így lett V. Varga László. Bár a régi Palotán élô hajdani Varga ôsök többnyire földmûveléssel foglalkoztak, a kutató családjában mindkét apai dédapának kocsmája volt. A Varga ág dédszülôi háza a Fóti úthoz közeli Nyaraló utcában állt. Ma már nincs meg. A dédapa kocsmájának pontos helyét nem tudni. A Csiz madia ágból származó dédapa Gugyela néven híressé vált kocsmája valahol a Régi Fóti úton, a mai Csobogós utcai lakótelep helyén lehetett. A lakás modern, amerikai jellegû konyhájának falán a Régi Fóti úton mûködô egykori csapszékbôl származó agancs, valamint néhány szép, szentélyszerûen kirakott kép emlékeztet. A régi idôkben a menyasszony stafírungjához tartozó családi tányérok sajnos szétszóródtak, eltûntek az idôk folyamán. A család hajdani tányérjai közül egyet a kutató nagyanyja, Csizmadia Erzsébet – palotai népviseleti ruhadarabokkal együtt – a Rákospalotai Múzeumnak ajándékozott. 37 BUDAPEST 2009 július
