Budapest, 2009. (32. évfolyam)
7. szám július - Branczik Márta: Szálló a József körúton
képez a Rémi Szálloda étkezôje, a legpompásabb és leggazdagabb, mit e genre-ban egyáltalán találni lehet.” A szálloda saját hirdetése is sok fontos információt tartalmaz: „A szállóhoz nagyszabású kávéhá zat és étkezô termet rendeztem be, melyek mindegyike a maga nemében a legmagasabb színvonalon áll. Gondoskodtam ízlésesen berendezett salons particuliers-ekrôl, valamint egy igen elegáns szabadon álló étkezô teraszról. A szálló szobái nagy kényelemmel és fényûzéssel vannak berendezve, az ún. angol mosdó asztalokkal (állandó meleg és hideg vízzel), villamos világítással, központi gôzfûtéssel stb. A szállóban lift is van alkalmazva, úgyszintén gondoskodva van fürdôszobákról is. A földszintet gyönyörû télikert díszíti.” Rémi Róbert halála (1907) után az örökösök fokozatosan eladták tulajdonészüket, 1927-ben már az Elsô Magyar Részvény Serfôzôde volt az ingatlan tulajdonosa. A szálloda nevét ez után, 1929-ben változtatták Nemzeti Szállóra. Változik az épület, változik a név Az átalakításokat mutató tervek közül a legkorábbi 1919-es. A lényegtelen változtatásoknál érdekesebb számunkra, hogy az alaprajz részletesen ábrázolja a földszint akkori funkcionális beosztását is. Eszerint az étterem oldalán a jobboldali bejáratnál büfét rendeztek be, már nem asztalok, hanem cukrász- és büfépult fogadta a vendéget. Ezt szolgálta ki a külön kialakított „sandvich kamra”. Beljebb, a büfétôl félmagas mellvédfallal elválasztva, boxokra osztották az éttermet. A kávéházban legbelül a biliárdtermet találjuk. A középsô, a szállodai bejáraton a portásfülke mellett elhaladva szemben volt a ruhatár, mellette, a kávéházi traktus közvetlen közelében a kávékonyha. Fontos változás volt a földszinti étterem erkélyének megépítése 1936-ban. Ezzel párhuzamosan az étterem és kávéház terét körülbelül az alaprajz felénél faszerkezetû üvegfallal osztották ketté. Ez azt jelentette, hogy a korábbi, hosszanti kávéház-étterem megosztás helyett az épület központi magjában, keresztirányban alakítottak ki egy nagy, a bejárattól több fokozatban szeparált éttermet. Ezután majdnem harminc évig alig változott valami. A szálló földszinti portálját 1962-ben alakították át (építész Kisszebeni Marcell , KERTI). Ekkor a vakolt homlokzatot leverték, tagozataitól megfosztották és homogén, világoskék kismozaik burkolattal modernizálták. (Itt jelent meg elôször a homlokzaton a világoskék szín.) A nyíláskiosztást meghagyták, de leegyszerûsítették, modern, simavonalú, egyszerû profilokat alakítottak ki. Fémtokos nyílászárókra cserélték a régi faportálokat, a régi elôtetô helyére vasbetonlemez került. Ez a minimalista megoldás – bár nem harmonizált az épülettel – önmagában logikus és tiszta rendszert alkotott. A sajtóban megjelent hír szerint teljes belsô átalakítás is zajlott ekkor: „Befejezôdött a Nemzeti szállodaétterem-eszpresszó kombinát renoválása. Az üzem ízléses, modern, egységes homlokzati portált kapott, bár érzésünk szerint szerényebbet a kelleténél. Különösen a kombinát megvilágítása gyér, nem világvárosi. Az étterembôl javarészt számûzték a gipszstukkókat, modern, ízléses faburkolatokat alkalmaztak, a boxok kisebbítésével szélesebb lett a járótér, égszínkékre festették a mennyezetet, krémszínûre a falakat” – írja a Kirakat c. lap 1964 januári száma. Valószínûleg nem sokkal ezután festették át a homlokzatot kék-fehér színûre. 1983-ban itt forgatták az Uramisten címû filmet (rendezte Gárdos Péter , díszlet tervezô Lovas Pál ), amely számos jelenetben rögzítette a ház akkori állapotát. Elsôsorban az elôcsarnok és a lépcsôház részletei szerepelnek, illetve a konyha, egyes szobák és a homlokzatok láthatóak. Az 1980-as évek közepén teljes felújítás, átépítés kezdôdött az épületben (építész Tolvaj János , KERTI). A földszinten megszüntették az elôcsarnok szakaszait, keresztirányban áttörték a falakat, részben összenyitva a szállóbejárat és a korábbi étterembejárat tereit. Az emeletek alaprajza is jelentôsen átalakult. Annak érdekében, hogy több szoba legyen, és a szobákban fürdôszoba is elférjen, leszûkítették a tereket. Ugyancsak ekkor alakították át irodává a második emeleti üvegteraszt. A mostani átalakítás a szálló eredeti, historizáló külsejét kívánja visszaadni, miközben a belsô terek a mai kor igényes design-trendjét tükrözik majd (építész Murka István, DÓM Építészmûterem, belsôépíté szek Göde András és Kéri Balázs ). ● 33 BUDAPEST 2009 július A szálloda az 1980-as években Képeslap, MKVM
