Budapest, 2009. (32. évfolyam)
1. szám január - Csatári Bence: Húszéves a MAZSIKE
2008-ban töltötte be huszadik születésnapját az elsô szabad öntevékeny magyar zsidó szervezet, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE). Az újraéledô zsidó öntudat elsô hivatalos civil összefogása, elsô demokratikus alapon létrejött önszervezôdése úgy fogalmazta meg annak idején alapszabályában mûködési területét, hogy az szinte mindent magában foglaljon – a valláson kívül. A megfelelô lélektani pillanatban, jó idôben, jó helyen alakult meg: már lehetett érezni a diktatúra enyhülését, de még senki nem tudhatta teljes bizonyossággal, hogy ez a folyamat hogy folytatódik, hová vezet. Az akkori lelkes rendszerváltó nemzedéket azonnal megnyerte azzal, hogy távol állt tôle minden diszkrimináció, és az ideológiai kényszer. A politikai, gazdasági, kulturális reformfolyamatok beindulásának köszönhetôen programja – többek között: demokratikus önszervezôdés, progresszió, befogadás – nem ütközött bele a monolit ideológiai rendszerbe. Legalábbis hivatalosan nem, ugyanis levéltári források bizonyítják, hogy 1988 nyarától, amikortól kezdett körvonalazódni az alapítás gondolata, a pártállami titkosszolgálat azonnal megkezdte az ebben szerepet vállaló értelmiségi kör megfigyelését. Ennek ellenére a szervezet szinte születése pillanatában virágzásnak indult, kulturális programjai, vitaestjei, az elsô zsidó filmfesztivál, a kiállítások új színt hoztak Budapest kulturális életébe. A zsidó kultúra hagyományai, értékei ezt követôen váltak sokak számára láthatóvá, érzékelhetôvé. A néha, zord körülmények ellenére – eleinte állandó helyet is nehéz volt találni a programoknak –, olyan hírességek tartottak szervezésében elôadásokat, mint Habsburg Ottó vagy a történész Randolph Braham . Az alapítók egyike, a jelenlegi elnök, Kirschner Péter úgy emlékszik húsz év távlatából a megalakulásra: „meglepô volt, hányan bukkantak fel, akik fontosnak tartották azt a szervezetet, amelyik a zsidó identitást tekintette egyik összetartó elemének”. Kirschner – egy éve tölti be a MAZSIKE elnöki tisztségét – véleménye szerint a húsz év alatt a MAZSIKE nagy ívû pályát futott be, programjain fórumot teremtett a mûvészek, értelmiségiek, közéleti emberek, politikusok – zsidók és nem zsidók – párbeszédére. A szervezet megalkotta a keretet ahhoz, hogy megmutassák: „van magyar zsidó kultúra, ami hallatlanul sokat adott a magyar nemzetnek, és olyan mûveket hozott létre, amelyekre az egész ország büszke lehet”. Jávori Ferenc – Fegya, a Budapest Klez mer Band vezetôje – szívesen emlékszik vissza arra, hogy elsô sikereiket is az egyesület által szervezett koncerten aratták. Tíz éve hozták létre a Magyar Zsidó Kultúráért elnevezésû díjat, amelynek olyan jeles kitüntetettjei voltak, mint Jancsó Húszéves a MAZSIKE Csatári Bence 34 BUDAPEST 2009 január CIVILIÁDA
