Budapest, 2009. (32. évfolyam)
4. szám április - Csordás Lajos: Egy szobor, egy templom, egy palota
A Pintér-féle terv szerint a Király utca 27 hátsó traktusát elbontották volna, s a helyén egy nagyobb parkot alakítottak volna ki. A 2004-es, késôbb módosított tervet az önkormányzat megbízásából a Mû-Hely Tervezô és Tanácsadó Zrt. készítette. Ennek vezetôje, Nagy Béla város tervezô elmondta, hogy a korábbi, bontásokkal születendô hatalmas park helyett ekkor már csak egy kisebb térre gondoltak. Ugyanis idôközben a Dob utca 34-36-os telekre jogerôs építési engedély adtak ki. A KÖH megvétózta ezt a tervet. Nem egyeztek bele, hogy a Király utca 25-27. hátsó traktusát lebontsák. Sajti Zsuzsa szerint a 29-el együtt ezt a három egymás melletti mûemléket közösen kell fejleszteni, már csak mélységük miatt is. A Mû-Hely Zrt. újabb, már jóváhagyott 2008-as terve szerint az épület egysége megmaradna. De már nem csak hosszában nyitnák meg a lakosok számára, hanem keresztben is átjárhatóvá tennék. Csupán a telekvégi mûhelyhez tartozó, földszintes melléképületekkel teli hátsóudvart szüntetnék meg. Itt épülne fel a belsô udvart magában foglaló huszonegy méteres párkánymagasságú új ház. Perczel Anna úgy látja, e terv nagy hibája, hogy így elbontanák a ház mögött húzódó, a Dob utcai üres telkek parkolóiból jól látható kôfalat, amit a hajdani gettó körbekerítésekor alakítottak ki a zsidónegyedet kijelölôk. Pedig, amint az a mûemlékvédelem február elején közzétett Megôrzési Állapotjelentésébôl kiderül, az UNESCO Világörökségi Bizottsága külön nyilatkozatban szólította fel a magyar államot, hogy hajtson végre régészeti munkákat az egykori gettó falának feltárása érdekében. Az új ház megépülésével – Nagy Béla szerint – szinte senki sem ért egyet. Ahhoz azonban, hogy a jogerôs építési engedélyt visszavegyék a tulajdonostól, ki kellene elégíteni kárpótlási igényét, amire vajmi kevés esély van. Bár a kerület alpolgármestere még bízik abban, hogy miután az évekkel ezelôtt kiadott engedély dátuma óta érdemben semmi sem történt a területen, van talán esély a megegyezésre, amire úgy a fôváros, mint a kerület készen áll. A Király utca 27. bérlôi számára azonban a szomszédjukként felhúzandó új épület tervénél egyelôre sokkal nagyobb gondot jelent, hogy a jövôben jelentkezik-e új, komoly szándékú vevô a házukra, akivel valóban sikerül megállapodniuk, s mindannyian úgy hagyhatják el mai otthonukat, hogy az elmúlt öt év várakozás és bizonytalanság után végre jobb körülmények közé kerüljenek. ● Akik ma szobra elôtt elsétálnak, alig-alig tudják, ki is volt. Nem csoda, hisz az 1940-es évek végétôl a rendszerváltásig nem nagyon lehetett róla hallani. Keresztény alapú szocializmusa nemkívánatos alternatíva volt a marxi-lenini típusú szocializmus ideológusai számára. A téren 1930-ban felállított szobra is raktárba került 1949-ben, s csak 1993-ban helyezték vissza régi-mai helyére. Zichy Nándor (1829–1911), a Fejér megyei arisztokrata, kortársa volt az ifjú ’48-as nemzedéknek. Kortársa, de nem harcostársa, mert annál sokkal visszahúzódóbb habitust rendelt számára a sors, semhogy a forradalmi hevület elragadta volna. A dicsôséges tavaszi hadjárat napjaiban ô éppen a jogi vizsgáit tette le Pozsonyban. Filozófiából 33 BUDAPEST 2009 április Egy szobor, egy templom, egy palota szöveg: Csordás Lajos, fotó: Sebestyén László Márciusban került fel a mûemlékek listájára Zichy Nándor Lôrinc pap téri palotája, melyben februárban Budapest egyik új szállodája kezdte meg mûködését: a Hotel Palazzo Zichy. A palota valaha egyike volt a belsô-józsefvárosi mágnásnegyed fôúri fészkeinek, gazdája személye pedig a 19. század végén kibontakozó keresztényszocializmus politikai apostolaként él az utókor emlékezetében. Az ô szobra áll a tér közepén, s az ô nagylelkû támogatásának köszönhetô a jezsuiták itteni temploma is.
