Budapest, 2009. (32. évfolyam)
3. szám március - Ráday Mihály: Állóképeken a mozi
mében – kizárólag az V. kerületi hatóság jogkörébe tartozott. A Puskin, avagy Forum moziról mindent lehet tudni. Azt is, miként mûködött a házban kávéház, majd bank (lám fordított átalakulás is megtörténhetett), s hogyan zajlott a tervezési és a terveket jóváhagyó folyamat anno. Fennmaradtak Jánszky Béla és Szivessy Tibor építészek eredeti alapraj zai és metszeti rajzai mind a két szintrôl, s ezeket Fabó Beáta az Ernst Múzeum „A budapesti mozi 100 éve” címû kiállításán, 1996-ban közzé is tette. A Színházi Élet újságírója a lap 1926. évi 50. számában két oldalon át lelkesedik az új moziért, s – ha máshonnan nem – innen biztosan megismerhetünk név és cím szerint minden közremûködôt, beleértve Deák Jenô vezérigazgatót és Diamant Li pót ügyvezetô igazgatót is. A mûmárvány oszlopok, a díszkút, az összes aranyozott oszlopfô, stukkó, meny nyezeti dísz mestere Kristián Sándor volt, akinek a munkái közül elpusztult a Ritz, a Carlton, a Bristol, de megmaradt máig az Astoria Szálloda belsô díszítése. Az „önmûködô ajtócsukókat” a Korányi és Frölich cég készítette. A padlóburkolatot Rácz József szállította. „Az azbesztpad ló nemcsak a szemnek kellemes, hanem egészségi szempontból is nagyszerû találmány, nem is beszélve arról, hogy rugalmassága folytán úgy érzi magát az ember a Fórum-színház folyosóin, mintha bársonyszônyegen járna.” Grünberger Jenô csillárgyárának munkájáról, a világítási díszítésrôl, a cég „lelkiismeretes és pontos munkájáról külön elismeréssel beszélt az igazgatóság”. Különlegesség a mai Ma gyarországon: a hajdani csillárcég tulajdonosának utóda, Grünberger Tamás ma is csillárt, világítási eszközöket készít (az akkori Klauzál téri gyártól nem messze) a Nagymezô utcában. A kortárs szemtanú legnagyobb lelkesedését a páholyos, erkélyes nézôtér, s a kétszintes vendégváró elôcsarnok váltotta ki. Ezeket az elemeket tekintve hasonlított a nagy elôdhöz, az Urániához. De – ellentétben azzal – itt a nem is olyan régen lezajlott átépítés során elbontották a második szint erkélyét és összes páholyát, így a kétszintes tér elveszítette eredeti funkcióját. A színpadot pedig a mai tulajdonos megszüntette, s a helyén két kamaratermet építtetett. Érdekesség, hogy már 1929-ben elvégeztek bizonyos módosításokat, kellett az igazítás: megszületett a hangosfilm. Eredetileg egyébként zenekari árok is volt a színpad elôtt! (Hasonlóság a két intézmény sorsában: az Uránia nyitott meg Budapest ostroma végén elsôként; a Fórumban volt az elsô hangosfilm-vetítés Pesten.) A háború alatt elpusztult berendezési tárgyakat pótolták a Fórum/Puskinban, s 1987-88-ban (a BUVÁTI tervei szerint) a minden részletre kiterjedô tatarozás is megtörtént. „Az 1996-ban tulajdonossá vált Budapest Film Rt. kamaratermet alakíttatott ki a félemeleten” – írta le Fabó Beáta, s azután: „Az 1998-as átalakítás azt az általános problémát vetette fel itt is, hogy a korábban kiválóan megépített és kifogástalanul üzemelô, adott funkciójú épület (helyiség) hogyan használható (hasznosítható) a megváltozott technikai, társadalmi és gazdasági körülmények között az eredeti forma fenntartásával.” Éliás András, aki a „Mozivédô” civil szer vezetet alapította, s – hiábavaló – tüntetéseket szervezett a budapestiek megmentéséért, az Átrium elôtt állva 2000. júniusának elején azt is felvetette, hogy a Mammut-beli multiplexet, vagyis „az Átriumhoz legkö zelebbi konkurenciát is ugyanaz a cég építi, amelyik a Margit körúti mozit üzemelteti!” Vagyis a Budapest Film. A cég, mely már a Mammut mozijaitól is megvált azóta! Mint hallom, most lehetett jól eladni... Az Átriumot még nem sikerült „jól” eladni, üzemeltetni meg nincs szándékukban, azóta sem. 1999-ben a Heti Világgazdaság súlyos szavakkal kritizálja a cég mûködését. Itt azonban csak Éliás András írásából következik Port Ferenc idézet: „A szocialista ár támogatás megszûnése, a videókölcsönzôk és a nyugati mûholdas csatornák versenye együttesen a mozik négyötödét padlóra küldte. A recsegô székekbôl álló nézôtérrel, rossz minôségû hanggal és képpel mûködô mozik 26 BUDAPEST 2009 március
