Budapest, 2009. (32. évfolyam)
3. szám március - Ráday Mihály: Állóképeken a mozi
bezárásáért nem a filmpaloták a felelôsek, sôt a multiplexek megjelenésével létrejött új, világszínvonalú minôségi szórakoztatás nézôket csábított vissza a mozizás számára...”. Egy másik 1999-es idézet a Buda pest Film igazgatójától: „Sajnos az Uránia és az Átrium szigorúan védett mûemlék, így nem lehet átépíteni.” Ezek a tíz évvel ezelôtti mondatok elgondolkoztatóak. De miközben részben meggyôzôek a magyarázatok, más részükben vitathatóak. Nem érthetô, hogy egy meglévô teremben miért nem lehet a „recsegô székeket” lecserélni, a vetítés technikáján, a „rossz minôségû hangon” javítani? A feltételek javítása miért csak átépítéssel oldható meg? Az Uránia páholyaiba szívesen megy a nézô, a Puskinéiba miért nem mehet? Nem érthetô, miért nem esik szó arról sohasem, hogy a forgalmazó cégek annak adják az „elsô hetes”, vagyis az új, nagyobb érdeklôdésre számot tartó filmek vetítési jogát, akinek akarják, s ebbôl a szempontból a multiplexek elônyben, az egyedi mûködtetésû mozik meg teljes hátrányban vannak. A Budapest Film filmek létrejöttének támogatásával és forgalmazásával is foglalkozik – vagyis a legsikeresebb alkotásokat vetíthetné akár például – a Mammut eladásának bevételébôl felújított, újra megnyitott – Átriumban is... Nem esik szó arról, hogy a bezárásokat indokoló látogatottsági számok is manipulálhatóak. Ha csak két-három elôadást tartanak naponta, s csak kevesek érdeklôdésére számot tartó produkciót vetítenek, ki lehet mutatni, mint anno, az Átrium bezárása elôtt, hogy kevés jegy fogy, az üzemeltetés gazdaságtalan. Nincs szó arról sohasem, hogy ha a Fôváros Önkormányzata a költségvetésébôl eltart, vagy legalább komoly mûködési támogatásban részesít egy sor színházat, akkor filmszínházakat vajon miért nem támogat ugyanúgy? Miért kellett a fôváros tulajdonában álló Budapest Film közremûködésével eladni a a mozik zömét, majd a maradékot leginkább csak a piaci viszonyokat mérlegelve mûködtetni? Mostanában hagyta jóvá az illetékes VIII. kerületi Polgármesteri Hivatal a Budapest Film tulajdonában maradt Corvin mozi újabb bôvítését, átépítését... A bevásárlóközpontokban lévô vetítôtermek sorát manapság ugyanúgy nem könnyû megtölteni, mint a tizenöt éve bezárt vagy átépített mozikat. Már hallani jó néhány bezárásáról is. Csakhogy a multiplexek termei nem tartoznak az épített örökség értékei közé, majd lesz a helyükön egy sor más, nagyobb hasznot hajtó üzlet. Végezetül emlékezzünk csak arra, hogy a filmek megjelenése, tökéletesedése idején hogy féltették a színházakat a konkurenciától! Hogy ez a mûfaj azóta hány változáson ment át, megtartva híveit, miközben átalakult a filmkészítés, s átalakult a mozik hálózata. S a színház maradt. Mûködik az 1200 nézôt befogadni képes Vígszínház, s a kicsi Stúdió K, s mûködnek azok a teátrumok is, amiket a bezárt mozikban nyitottak meg. Vajon mi értelme volt beépíteni a Fórum/ Puskin mozi színpadát? Visszaállítható lett volna akár a zenekari árok is. Ha nem volt gazdaságos moziként mûködtetni a kiválóan megépített filmszínházat, miért is nem lehetett belôle színház? Avagy – divatos kifejezéssel – „event hall”, többfunkciójú rendezvény-terem, közösségi tér? Az elôzményeket nem ismerô ifjúság éppen úgy belakta volna a színház kávéházát, mint ma az átépített moziét. Tahi Tóth Ilona mûemlékes építész 1998 októberében megjelent írását olvasom: „Premier elôtt betévedtem. (...) Bíztam (...) hiszen itt a belsô tér élménye diktált elég erôszakosan és harsányan, nem kellett ehhez még paragrafusok álcájába csomagolt mûemléki kikötések sorozata sem. Nem sikerült. A Puskint, vagy Fórum mozgót, ha úgy tetszik, most már temethetjük. Torz belsô tér, elkaszált oszlopok, hangulattalan falak a díszes, valaha nyitható tetô alatt. (...) a cola és kukorica és az ezzel együtt eladható székek száma a jelenlegi megoldással biztosan megéri. (...) Valamit elvesztettünk...” Szépek a képek az 1927-es fényképeken. Kár, hogy az újabb nemzedékek ezt így már nem láthatják, s nem tudnak semmit arról, hogy vesztettek bármit is. Nekik már nem hiányzik. ● 27 BUDAPEST 2009 március
